Belépés
2 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.
warning: Creating default object from empty value in /home/kobaknet/public_html/modules/taxonomy/taxonomy.pages.inc on line 34.
Történelemmel kapcsolatos írások

Valamikor az első Lámpás Emberek rendezvények egyikén Koltay Gergő volt a vendégünk a Hajrá Magyarország klubban. Akkor mesélte hogy sose feledi azt a napot amikor 1972-ben édesapja egy kicsiny könyvvel jött haza. Leült a konyhába, letette az asztalra a könyvet és valami ilyesmit mondott. "Végre leírták az igazságot!"  

A könyv természetesen Nemeskürty tanár úr Requiem egy hadseregért című műve, amit azóta többször újra kiadtak. Azóta a Magyar Elektronikus Könyvtárban is elérhetővé vált:

Itt közvetlenül olvasható.

Itt letölthető a digitalizált változat.

A könyv első oldalán egy kép látható, egy katonai híradás, amin ennyi szerepel:

"Ezen a levelezőlapon mást nem lehet közölni."

Majd 14 nyelven a következő rövid üzenet áll:

"Egészséges vagyok és jól érzem magam."

 

Márai Sándor: MENNYBŐL AZ ANGYAL

MENNYBŐL AZ ANGYAL - MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.

Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.

Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.

És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta -
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.

Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta -
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.

És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: "Elég volt."

Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik -
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?...

Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
- a gyermek, a szamár, a pásztor -
Az álomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik -
mennyből az angyal.

(New York,1956.)

Szavak nélkül, csak a tényeket közölve történt 90 éve a gyalázatos békediktátum

Íme szavak nélkül a tények:

 

 

Vérző Magyarország

 

Kilencven éve, 1920. június 4-én írták alá a Magyarország XX. századi történelmét alapvetően meghatározó trianoni békediktátumot.

Az első világháborút lezáró Versailles-i békerendszer, s ezen belül a nekünk legfájóbb trianoni döntések következtében elveszítettük országunk területének több mint kétharmadát, 3,5 millió, magát magyarnak valló országlakost és nagyrészt mindazt, amit a Kárpát-medencében történő végleges megtelepedésünk óta eleink felhalmoztak.

Mégis, a 20-as éveket követő példátlan intenzitású és sikeres nemzetépítés eredményeként ez a halálraítélt ország a 30-as évek közepére a közepesen fejlett európai országok élvonalába emelkedett. Bámulatos történelmi tett, amely szüleink, nagyszüleink, a fiatalabbak esetében a dédszülők, tehát őseink élni akarását, tehetségét, tudását, szívósságát, kitartását és mindenekelőtt az ehhez erőt adó, mély hitből fakadó rendíthetetlen nemzettudatát dicséri.

Mivé lettél csángó magyar?

Csángó magyar, csángó magyar,
Mivé lettél, csángó magyar.
Ágról szakadt madár vagy te,
Elvettetve, elfeledve.

Egy pusztába telepedtél,
Melyet országnak neveztél.
De se országod, se hazád,
Csak az úristen gondol rád.

Idegen nyelv bébortja nyom,
Olasz papocskák nyakadon.
Nem tudsz énekelni, gyónni,
Anyád nyelvén imádkozni.

Én Istenem mi lesz velünk?
Gyermekeink, s mi elveszünk!
Melyet apáink őriztek,
Elpusztítják szép nyelvünket!

Halljuk áll még Magyarország,
Úristenünk, te is megáldd!
Hogy rajtunk könyörüljenek,
Elveszni ne engedjenek.

Mert mi is magyarok vagyunk,
Még Ázsiából szakadtunk.
Úristen sorsunkon segíts,
Csángó magyart el ne veszítsd!

Tegnap este a Duna tv képsorait néztem egy kis közösségról, s közben azon tűnödtem, hogy a születésem pillanatától megszerzett jogra, a magyar állampolgárságra méltó lehetek-e. Vajon mi akik itt a csonka hazában élünk , elgondolkozunk-e néha, hogy milyen kivételes ajándékot kaptunk a Teremtőtől. Azt hiszem a Teremtőig ma már el sem jutunk, pedig valaha onnan eredt a jogrendszerünk alapja, a Szent Korona Alkotmány.

A Magyarok Világszövetsége küldöttei, Léh Tibor régió-alelnök és
munkatársa, Jankovich István, valamint Hompoth Zoltán főszervező és Bottyán Zoltán, a Trianon-petíció szóvivője egyhetes eredményes
tárgyalást folytattak a francia hatóságokkal az Igazságot Magyarországnak, Igazságot Európának! című összmagyar megmozdulás engedélyeztetése érdekében. Franciaországból hazatérve sajtótájékoztató keretében ismertették a Versailles-ban elért megállapodásokat. Hompoth Zoltán és Bottyán Zoltán bejelentették: megvan a francia hatósági engedély, lesz magyar megemlékezés Versailles-ban, a trianoni diktátum aláírásának 90. évfordulóján.
 

Idén áprilisban két kerek évforduló van a magyar történelemben, ráadásul két nagyon fontos személyiség évfordulója.

Az egyik Hunyadi Mátyás magyar király halálának 520-ik évfordulója, a másik gróf Széchenyi István halálának 150 évfordulója.

 

"Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt."
Vécsey Károly

"Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam."
Török Ignác
 

"A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot."
Schweidel József

"Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide."
Poeltenberg Ernő
 

"De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett."
Nagy-Sándor József