Belépés
2 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.
warning: Creating default object from empty value in /home/kobaknet/public_html/modules/taxonomy/taxonomy.pages.inc on line 34.

 

A Legfőbb Ügyészség határozatot adott ki, melyben teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitációban részesíti Mindszenty bíborost!

"A KDNP üdvözli Mindszenty József rehabilitálását
2012. March 26.

A Kereszténydemokrata Néppárt örömmel fogadta a Legfőbb Ügyészség azon határozatát, amelyben teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitációban részesítette a meghurcolt Mindszenty József bíborost. A kisebbik kormánypárt az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: ideje volt, hogy a rendszerváltás óta eltelt évtizedek után végre feketén-fehéren kimondja az igazságszolgáltatás: Mindszenty ártatlan volt az ellene felhozott vádakban.

Meghalt Csurka István, a Magyar Igazság képviselője. Utolsó gondolataival emlékezzünk rá.

"Ez a cikk talán megint rövidebb az előzőeknél, holott megismétel belőlük gondolatokat. Akik ott voltak Szegeden és láttak-hallottak, elmondtam nekik, hogy betegséggel küzdök. Korom is magas. Nem tudok mindenütt ott lenni, ahol szeretnék, ahol találnék híveket is, szidalmazókat is. De erre ma már nincs is szükség, mert ezt a kultúrát nem a valamiképpen befutottaknak és elismerteknek, hanem magának a népnek, a polgárnak, a plebejusnak és ha még akad, az arisztokratának kell életre hívnia. Gyógyulásunk is csak közös lehet: ha azt látom, hogy magvetésem jó talajba hullott – és megjön az eső is… –, az örömtől fogok gyógyulni. Mindannyian Isten kezében vagyunk. De mint tudjuk, az Isten is azon segít,aki maga is megteszi a rábízott feladatokat és törekszik. Törekedjünk, magyar testvéreim! Ezt az országot semmilyen hatalom, túlerő nem veheti el tőlünk, mert mi töltjük meg magyar keresztény kultúrával. Kíváncsi vagyok, hol jelentik be az első megmaradási rendezvényt, felvonulást vagy valami olyasmit, ami nekem eszembe sem jutott. Én talán elég találékony író és egyéb figura voltam, de tudván tudom, hogy a nép százezerszer találékonyabb nálam."


Mindszenty József bíboros, hercegprímás születésének százhuszadik évfordulója alkalmából számos egyházi ünnepségre és megemlékezésre kerül sor országszerte és a határon túl is. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Bizottsága a jubileum kapcsán körlevelet adott ki, amelyet az alábbiakban közlünk.

 Szigetvári Csabától kaptam az alábbi emékeztetést. Kicsit megkésve olvastam, de talán még nem túl későn emlékeztetve minden magyar testvérünket...



Magyarországon  a Szent István által 1000-ben megszervezett államban latin volt a hivatalos nyelv 1844. november 13-ig. Ekkor fogadta el az akkori országgyűlés alsó és felső háza – a német ellenében – a magyart hivatalos nyelvvé.

Kedves Magyar Nyelven Beszélő Testvéreim!

 

 

 

 

Nemzeti hősünk, Wittner Mária legendássá vált, napra pontosan tíz évvel ezelőtt a magyar Országgyűlésben elhangzott beszéde a kommunizmus áldozatainak legelső emléknapján. 

"Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Mádl Ferenc urat, a Magyar
Köztársaság elnökét!
Köszöntöm Áder János urat, a magyar Parlament elnökét!
Köszöntöm a tisztelt minisztereket!
Köszöntöm a bajtársaimat, a barátaimat - és az együtt levő
áldozatokat!
Megilletődve állok a magyar Országházban, ahol történelmünk kimagasló
személyiségei a magyar nép javára alkottak törvényeket - mint Tisza
István, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint.
De itt alkottak törvényeket egy hamis eszme nevében is, mely egy jobb
sorsra érdemes magyar nemzet elvesztésén munkálkodott.
Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megidézem az áldozatokat, -
 az élőket, a holtakat -, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe
bújt hóhérainkat: vádoljuk őket, mert a "lenini utat" - igyekezettel -
 honfitársaink csontjaival kövezték ki.

Hol voltatok, mikor a nemzet fájdalmát Trianont a Kempinszky Hotelben gyalázták?
Hol voltatok, mikor  2004-ben magyar testvéredet  megtagadták tőled úgy, hogy bár többségben volt az igen, mint a nem, de a hatalomnak joga volt  átírni az erkölcsi törvényeket ?
Hol voltatok akkor, mikor egy ország vérben ázott azon az őszi októberi napon?
Hol voltatok akkor, amikor kilőtt szemű emberektől vették el az élethez való jogot?
Hol voltatok akkor, mikor akik szólni mertek, börtönbe zárták?
Hol voltatok akkor is, mikor a Szabadság nevű téren egy templomot ostromoltak mise közben?
Hol voltatok akkor, mikor a földön összetörve hevertek Mária szobrok?
Hol voltatok akkor, mikor Kereszteket fűrészeltek?
Hol voltatok akkor is, mikor a "másságnak" joga volt az utcára menni, de gyermeked jogait nem védte semmi?
Hol voltatok, mikor  magyar életekkel végzett a felkorbácsolt gyűlölet?
Hol voltatok akkor, mikor a rajzolt határok túloldalán magyar testvéred vérbe fagyva feküdt?
Hol voltatok akkor is, mikor a Nemzet Színházában a magyar kultúrát  és a keresztény értékeket a sárba tiporták?
Hol voltatok akkor, mikor Október 23-án síri csend honolt a 301-es parcellában, mert megszólalni senki nem mert?
Hol voltatok akkor amikor augusztus 20-án az Ország Háza előtt nem kenyeret szenteltek, hanem a nemzet tortáját, átszínezve a többezer éves magyar kultúrát?
Hol voltatok akkor, mikor bevoltak tiltva a színek, s az ünnepek? A magyar zászlót szabad volt földbe taposni büntetlenül, s tiltva volt a fehér éppúgy mint a fekete.
Hol voltatok akkor, mikor a szennycsatornákon zúdult az áporodott szó, s romlott lelkek szájával fertőzték a magyar nemzetet, s ártatlan gyermeked kiszolgáltatottan állt ebben a nagy szabad világban?
Hol voltatok akkor, mikor betegeknek nem volt joga a kórházi ágyhoz, mert akit az "orvostudomány" állása szerint nem tudtak megmenteni, az költségként feküdt az egészségügyi minisztérium ravatalán, s mint élő halott, az utcára rakták?
Hol voltatok, akkor is mikor  a bankoknak kiszolgáltatva hontalanná válhat(ott) saját hazájában akár egy fél ország?
Hol voltatok mikor az országunkat bérbe adták,  s a jelképeit a Szent Koronát jelzáloggá silányították?
Csak halkan suttogom önmagamban az elmúlt 8 év fájdalmait, bizton tudva az ítélkezés joga enyém nem lehet, mert a Jogart Valaki helyettünk is tartja odafent...
Már nem kérdezem azt sem hol voltatok, mert a sötétséget eloszlató fényben lassan eltűnik a gonoszság, s Bennetek is már csak a magyar tesvérem láthatom, bár felejteni az elmúlt 8 évet nem tudom....

42 évvel ezelőtt gyújtotta fel magát Bauer Sándor a kommunista diktatúra elleni tiltakozásul 

"Bauer Sándor (Budapest, 1952. február 28. - Budapest, Angyalföld, 1969. január 23.) autószerelő-tanuló, a kommunista elnyomás mártírja. Az emberi jogok eltiprása és a kommunista önkény ellen való tiltakozás jeléül öngyilkosságot követett el.
Bauer Sándor 17 éves ipari tanuló volt 1969-ben, akit nagyon foglalkoztatott a történelem, s éberen figyelte a körülötte zajló világ eseményeit. A barátaival amolyan ellenzéki klubot szervező fiú tudomást szerzett a négy nappal korábbi prágai történésekről, Jan Palach 20 éves diák Venzel téri önkéntes tűzhaláláról, a „Prágai tavaszt” eltipró kommunista önkényről.
1969. január 20-án egy óra után néhány perccel a Nemzeti Múzeum kertjében elővette a táskájába rejtett benzines palackot, lelocsolta, majd egy gyufa segítségével felgyújtotta magát. Miközben teste lángolt, két kis nemzeti színű zászlót lobogtatott. A Múzeumkertben hamarosan két-háromszáz ember gyűlt össze, az ott tartózkodók közül egy orvostanhallgató, Bihari Sándor is próbálta megmenteni az életét.
Mikor a szemtanúk kérdőre vonták, hogy miért tette, azt válaszolta, hogy hazaszeretetből, tiltakozásból az orosz megszállók ellen, illetve Jan Palach-ra is hivatkozott: „a cseh testvér is megtette”.

Fogadjátok sok szeretettel Sinkovits Imre utolsó hangfelvételét. Ezzel emlékezzünk a Nemzet Színészére, aki Dobó Istvánként nem engedte eladni a hazát, akinek szívét megrendítette az a közöny, ami az '56-os áldozatok újratemetésének napján mételyezte a fővárost. Utolsó mentsvárától is elvették a rangját, a Nemzeti Színházat Pesti Magyar Színházzá fokozták le az idegenszívűek. Nemsokkal ezután kigyúlt egy csillag a magyar égen, hogy odafentről utat mutasson minden magyar embernek.