Belépés
11 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.

 „El ne felejtse aki él.

 hogy úgy született a szabadság,

 hogy pesti utcán hullt a vér.”

 

Lelkemben napok óta készülődöm. Napok óta ünneplőbe és gyászba öltözött a szívem, közeledik a számomra legszebb magyar emléknap. Emléknap, mert nincs vége történetnek,nem fejeződhetett be.Nem várok már földi igazságokat, ítéletet, csak azt az összefogást, azt a szeretet látni az emberek szemében egymás iránt, ami akkor volt. Nem éltem még igaz, de elég Édesapám könnyes szemébe néznem, amikor feleveníti számomra azt a távoli, mégis közeli időt.Mennyi víz lefolyt a Dunán azóta, de Ő aki megélhette, még velem lehet. Még jelenvaló.Az ő szíve az én szívem, tele sebekkel, fájdalommal, de mégis odaadással a Hazám iránt. Talán hitvallásnak tűnik amit írok, de muszáj beszélni róla, hogy a seb, sebek begyógyulhassanak.Ne fogadjuk el a „soha sehol senkinek” jelszavát, beszélni kell róla mindig és elfelejteni sohasem!Vissza kellene hozni a magyarság életébe a szeretet parancsát, mert amíg  a gyűlölet vesz körül minket, addig nem gyógyulhat meg a szív és a lélek, addig beteg marad nemzetünk.  Szétszóratásra kényszerült, különböző színű karámok közt eltévelyedve nem találja már zászlajának színeit, s  ma már csak a déli harangszó  figyelmeztet minket : összetartozunk!  Égből jövő üzenet, testvérekké szentel minket mindennap, de a fül süketen, s a lélek lánccsörgéssel válaszol semmibe tévedő utakon.Az út vége a hontalanság, a gyökerétől megfosztott fa pusztulásra ítélve.

1956 csillaga azért ragyoghat ma is, mert az összekovácsolodó erőt a hit,remény,szeretet jelentette." S e három közül legnagyobb a szeretet". Az egyik ember képes volt az életét adnia a másik emberért, s mindazért ami a  hazát jelentette számára. A magyar Golgotán sok-sok kereszt vérbe ázottan, de mégis égi ragyogássá átlényegülve hirdette a szeretet győzelmét a zsarnokság, a sátán felett. "Legyőzetve győzött" egy kis nép Európa közepén. Legyünk Juliánus barát a magyar kettős útján. Higgyünk  Pio Atya jóslatában, hogy bár ma még aranykalitkába vergődve létezünk, de a világnak mégis és megint a mi áldozatunk hoz megtisztulást.

Mint az a mondabeli tövismadár, aki csak "egyetlenegyszer énekel életében,

de akkor szebben, mint a föld bármilyen más teremtménye....

Egyetlen csodálatos dal, az élete árán.

De akkor az egész világ elnémul, őt hallgatja, és Isten mosolyog az égben.

Mert a legeslegjobbaknak mindig fájdalom az ára..." 

 

 1956 küldetéséhez, történetét csakis így lehet befejezni, méltónak lenni rá. A csillag ma is ott ragyog az égen, csak nem látjuk már a fényét, mert elvakítja az arany, a külső villág csillogása. „Súroljuk fényesre a lelkünket” a nagy ünnepre készülődvén, mert újra gyújtani azt a csillagot a végtelen égen csakis  a szív tisztaságával lehet!!!

Közösen hajtsunk fejet, apró mécsesek lángjánál mondjunk közösen egy imát  október 23-án a 301-es parcellánál, hogy a kopjafák égre törő kiáltása  meghallgatásra találjon Égi Édesanyánknál, Magyarország Királynőjénél.

Találkozó:Deák tér református templom 9 óra

Tervezett program: 301-es parcellánál közös megemlékezés, majd ezt követően délután 14 órakor Corvin köz az 1956-os szabadságharcosok  megemlékezése. Ezt követően Zas Lóránt sírjánál mécsesgyújtással egybekötött megemlékezés.

„ A háromszín - lobogók mellé

tegyetek három esküvést:

sírásból egyet tiszta könnyet,

s a zsarnokság gyűlöletét,

s fogadalmat:te kicsi ország,

hogy úgy született a szabadság,

hogy pesti utcán hullt a vér.”-Tamási Lajos

 

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek
A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

  Dr. Papp Lajos Corvin-közi


 

Dr. Papp Lajos Corvin-közi beszéde 2012. október 23-án

 

Emlékezni a magyarok legújabb kori aprószentjeire, akik életüket adták a Nemzetért, a Hazáért, a becsületért és a tisztességért. Életüket adták a szakrális Magyarországért.
A Corvin-közi srácok és lányok gyújtópontok voltak és példaképek. A fegyveres ellenállás bátor harcosai.
Példájukat követték munkások, parasztok, fiatal értelmiségiek. Nem az elősző rendszer haszonélvezői, grófok, bárók, bankárok, nagytőkések. A lázadók sem szocializmust, sem kapitalizmust nem akartak.
Harmadik úton akartak járni. Igazságos, a Nemzet hagyományait őrző és tiszteletben tartó harmadik úton. A magyar úton.
A szabadságharc a szovjet birodalom ellen bontakozott ki, de nem kívánták visszaállítani azt a rendszert sem, amely évszázados hagyományai alapján az embereket kirabolta, és szegénységbe taszította.
12 nap alatt bebizonyították a világnak, hogy a Magyar Nép államalapító, nemzetformáló ereje ott szunnyadt a magyar emberek szívében, lelkében. Mértéktartó, igazságos, becsületes, egymást szerető emberek fogtak fegyvert, vagy emelték fel szavukat a gonosz ellen.
Az ön - és közösségszervező erő csodákat művelt.
A betört kirakatokban a közösségi tereken papírdobozokba összegyűjtött forintokhoz, az üresen maradt lakásokhoz, rabló, pusztító kéz nem akadt. Mert még a tolvajok is érezték a mámorító érzést, a szabadságot. Érezték és tudták, hogy nem a gazdagokat, a bankárokat, hanem a hasonló sorsúakat lopnák meg.
Isten mindannyiunk lelkébe beleoltotta a lelkiismeretet.
56 bebizonyította, hogy a magyarság ősi erényei: becsület, testvéri szeretet, hazaszeretet, kiolthatatlan értékek.
A tiszták és becsületesek, könnyen becsaphatók.
Ezért hihették el a szabadságharcosok, hogy Nyugatról bármiféle támogatást kaphatunk. A lélek győzött az értelem felett. Hiszen tudhattuk, hogy nyugatról sem a tatárjárás, sem a török dúlás, sem a Rákóczi szabadságharc, sem 1948 szabadságharca során segítséget nem kaptunk. Csak ígéretet. ’56 gyalázata abban állt, hogy nemcsak a vezetőkkel, hanem a néppel is elhitették, hogy jön a segítség. Rádión keresztül naponta küldték bíztató, támogató üzeneteiket, miközben már régen a világ két nagyhatalma kiegyezett.
Kiegyeztek, mert érdekük közös volt: pusztuljon a magyar élet, pusztuljon a magyar szellem, pusztuljon az évezredek óta magyarságot összetartó szellemi-lelki kapcsolat.
Az ’56-os szabadságharc alatt a Corvin-közben, a Kossuth téren, Mosonmagyarovárott, Salgótarjánban és számos más helyen fegyverrel bizonyították könyörtelenségüket, gonoszságukat, a világ gonoszai.
Nem csak a fegyveres lázadókat, hanem az ünnepelni vágyó, szabadságukat örömmel megélő, a szabadság mámorába merülő sok száz fegyvertelen magyart, nőt, férfit, gyermeket is meggyilkoltak.
Ezért emlékeztetni szeretnék mindenkit. Jelenlévőket és távollévőket egyaránt, hogy a gonosz akkor is gonosz marad, ha időnkét piros-fehér-zöld ruhát ölt magára.
A gonosz lételeme a pusztítás. S mert naivak vagyunk, hiszékenyek vagyunk, jók vagyunk, elhisszük, hogy a gonoszok képesek a damaszkuszi utat megjárni.
Valójában azonban a hatalom megtartásának eszközeként használják a damaszkuszi úton való ténfergést.
Az ősgonosz elvét vallják: pusztítsd el mindenáron akár fegyverrel, vagy más eszközzel! Ha nem tudod elpusztítani, akkor épülj be, rombold belülről! Ha így sem érsz célhoz, állj az élére!
Ezt tette Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Kádár János, Gyurcsány Ferenc.
Rákosi zseniális kis gonosz törpe elszívta a levegőt, elvette az élelmet a magyar emberektől.
Gerő Ernő ott folytatta ahol Spanyolországban 1937-ben abbahagyta. Ő és eszmetársai 1937-júmiusától szeptemberéig több mint 5500 papot, 12 püspököt, több mint 500 apácát végeztek ki. Gonoszságukra jellemző, hogy a holttesteket elföldelték, majd kiásták, hogy levizelhessék őket.
Kádár János ugyanezen gyalázatos módon járt el 56 hőseivel. Jelöletlen sírgödörbe lökték őket, dróttal összekötött kezekkel és lábakkal.
A földbe lököttek testét ugyan megölték, de lelküket, szellemüket elpusztítani nem tudták.
56-tól 89-ig a rabtartók az emberek lelkét, szellemét gyilkolták.
89-ben azt hittem, hogy ’56 a legnagyobb ünnepünk lesz. Megbüntetik a gyilkosokat és megjutalmazzák a hősöket.
Tudjuk nem ez történt.
A rabtartók színt, ruhát, izmust váltottak. Szocializmus helyett, kapitalizmust építettek. Az 56-os hősöket eszközként használták, közöttük ellentéteket szítottak.
Lelki, anyagi megaláztatásukat 56 hőseinek öregkorukban is el kellett szenvedniük.
2006-ban a rabtartók utódai megmutatták, hogy nem változtak. Tömegbe lőni, tömeget verni a Magyar Nemzetet megalázni, a magyar nemzeti lobogót meggyalázni… csak az alkalmat keresték.
A rabtartók elfelejtették, hogy a Magyar Nemzet soha le nem győzhető.
Gyilkolható, gyalázható, de le nem győzhető.
Ezért innét üzenem a világ hatalmasainak és azok hazai helytartóinak, hogy a Magyar Lélek él, teremtő Istenünk működik bennünk és általunk.
Szakrális Magyarországot akarok!
Nem felejtünk el benneteket pesti srácok, 56-osok.
56 szelleme ma is él bennünk és mindörökké élni fog. Mindig voltak, vannak és lesznek olyan magyar gyermekek, nők és férfiak, akik hajlandóak életüket a Hazáért áldozni.
Kérem a mai korban élő magyar politikai, gazdasági, szellemi, egyházi vezetőket, ne feledjék, minél magasabb pozícióba kerülnek annál nagyobb a felelősségük, és így annál nagyobb a bűnük, ha a magyar ősiség ellen vétenek.
Herodotos görög bölcselő lejegyezte:
a magyar szkíták a törvényeket nem kőbe vésik, hanem szívükben hordják.
Kérek mindenkit, hogy a szívükkel lássanak! Ne engedjék, hogy a sátán szép szavakkal elméjüket elhomályosítsa.
Életem alkonyán itt és most Dsida Jenő Magyar Zsoltár című gyönyörű versének örökérvényű soraival teszek tanúságot:
„Ti eztán születők s ti porlócsontú ősök,
ti réghalott regősök, ti vértanuk, ti hősök,
üljetek mellém!”
(…)
„ó, népem, árva népem! -
- dalolj velem,”
(…)
„dalolj velem hörögve
és zúgva és dörögve,
tízmillió, százmillió torok!”
„Énekelj, hogy világgá hömpölyögjön
zsoltárod, mint a poklok tikkadt, kénköves szele
s Európa fogja be fülét
s nyögjön a borzalomtól
és őrüljön bele!”
(…)
„Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Hunyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!”
Dr. Papp Lajos Professzor
Elhangzott: 2012. október 23-án
a Corvin-közben
(Magyar Irodalmi Lap)

 Mindenkit szeretnék meghívni


 Mindenkit szeretnék meghívni a már hagyománynak számító Kobakos megemlékezésre 2012.október 23-án. Tervezett program: délelőtt- 301 parcellában közös megemlékezés néhány szál virággal és mécsessel, délután Oroszlányban a Kormorán  együttessel folytatva a megemlékezést. "Aki magyar velünk tart!"-A karámok helyett válaszd a Kormoránt!  

 Drága Bea! Szép ez a vers.


 Drága Bea! Szép ez a vers. Emlékezzünk a hőseinkre. Emlékezzünk a szeretteinkre akik már nincsenek köztünk. Addig szeressünk amíg élünk, utána már nem tehetjük jóvá amit nem tettünk meg. Szebb jövőt! Hajrá Kormorán!

Szigyu képe
Köszönöm, köszönjük, Bea.


Köszönöm, köszönjük, Bea.

Ezt a verset ma este kaptam


Ezt a verset ma este kaptam ajándékba:
 
Hagyni kell...
 
hagyni kell, hogy kimondassék egekben a neved,
hagyni kell és meghajolni, alázat a jelen.
lázadj, a láz ad megoldást és teret
alázattal visel a szeretet önnönmagad felett.
 
(2011.10.23)
 

 Kedves Szigyu! Köszönöm


 Kedves Szigyu! Köszönöm kedves soraidat, s fogadd, fogadjátok tőlem sok szeretettel a Corvin közi megemlékezés  gondolatsorait.
Papp Lajos volt a főszónóka a megemlékezésnek.  1956 szelleméhez méltó beszédet mondott. Papp Lajos számomra a "szeretet apostol". A történelem nagy pillanatainak felsorakoztatása mellett megemlékezett Pongártz Gergelyről, s hozzátette, hogy alig maradtunk akik a Corvin közben 1956 hőseivel együtt szeretnének megemlékezni, akik kimernek állni a szeretet mellett. Napjaink nagy veszélyére a "múltat végképp eltörölni"jelszavára  hívta fel a figyelmet.Egy békakísérletet mondott el. Egy békát beleraknak egy kezdetben hideg vízbe, majd folyamatosan  felmelegítik a vizet. A béka szép lassan hozzászokik az egyre melegebb vízhez, már jól is érzi magát benne, miközben nem veszi észre, hogy a vége az, hogy a teste elég. A béka szervezete ugyanis "elfelejt védekezni". Normál körülmények között a a forró vízből egyből kiugrik, hisz ez a természetes ösztöne. A liberalizmus ugyanez.Veszélyes eszközökkel szakít el múltunktól, s mindattól ami érték, s öli meg lelkünket. Felhívta arra is figyelmet, hogy, olyanok vagyunk mint az a rákos sejt ami saját szervezetét támadja meg. Az embereket gyűlöletre nevelik, s ezzel a nemzet testét szép lassan elpusztítják. 1956-ban az emberek fellázadtak a zsarnokság, a gonosz ellen, egyként felsorakozva. A lázadás nem más volt, mint védekezés. A "láz" is védi a szervezetünket a kórokozók, baktériumok ellen. Manapság azért vagyunk nehéz helyzetben, mert az ellenség, a gonosz láthatatlan, s nem tudjuk ki hova tartozik. Egymás ellen uszítanak minket, amit  jézusi szeretettel lehet csak legyőzni.
Oberfrank Pál helyett most Kubik Anna mondott el egy szép verset, amit eddig nem ismertem, de Papp Lajos gondolatvilágához szervesen kapcsolódik:
 

Magyar litánia

Hallottátok, hogy mondatott: Szemet szemért és fogat fogért… 
Hallottátok, hogy mondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségeidet. 
Én pedig mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket…

    Máté 5, 38,43,44

Sokat kérsz, Jézus, nagyon sokat
feledni éjszakai vad hánykolódásokat, 
(egy hónapban két éjjelt börtönben töltök, 
és kéthavonként felakasztanak.) 
Sokat kérsz, Jézus, nagyon sokat: 
hogy megszeressem a hóhérokat, 
s imádkozzam ellenségeimért… 
Pedig tudom: ez az egyetlen út, 
ki megnyithatja a szent kaput 
az oltárhoz, hol a szeretet ég, 
de befogadni az igaz igét-, 
hogy magam előtt se legyek hazug-, 
tudod, Uram, ez száz szentnek elég!
 
Igaz, ha annyi vagyok, mint ők, 
semmi vagyok.
 
Nézem, Krisztus, a tévét: 
ez mind élőhalott: 
pöszög, dadog, 
nem bánt meg semmit, 
nem kér bocsánatot. 
Hadd kérdjem Tőled: 
Én megbocsáthatok? 
Megbocsáthatok-e 
a cvikkeres Nagyért, 
a hórihorgas Pálinkás őrnagyért, 
Maléterért és Mansfeld Péterért, 
a Kossuth téren meggyilkoltakért, 
Salgótarjánban meggyilkoltakért, 
a háromszázakért, az ötszázakért, 
és a ki tudja hogy hány ezrekért; 
a Pesti Srácokért, s a Pesti Lányokért, 
Angyalért és angyali Géreczért.
 
S a korábbiakért: 
Donáthért, Kiss Szalézért és Apor Vilmosért, 
a Recsken haltakért, 
a vallatáskor agyonvertekért, 
a börtönökben égigkínzottakért, 
tyúkketrecbe telepítettekért, 
és a határon agyonlőttekért.
 
S a későbbiekért: 
Bériért, Gáliért, 
s ki tudja még kiért, 
ki korábban halt, mint rendeltetett, 
Uram, itt valaki felfejtette 
te szent törvényedet!
 
Hány sor kéne ide, 
hány sírkő s kopjafa, 
mert ezt a magyar litániát 
nem fejezhetjük be soha.
 
És mégis, mégis fejezzük be, 
mi nem kezdhetjük újra, 
de véssétek gránitba, bazalttömbbe, 
minden időre minden bűnös nevét, 
jegyezzétek fel, ennyi elég-, 
mi nem kezdhetjük újra.
 

 
 
    

Szigyu képe
Köszönöm Bea megemlékező


Köszönöm Bea megemlékező gondolataidat és a tervezett ünnepi programot. Örülünk Neked, már hiányoztál!

Hozzászólás
A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
  • Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <h1> <h2> <h3> <img> <br>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről