Belépés
19 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.

Egy olyan kiránduláshoz szeretnék kedvet csinálni, amin én már részt vettem, de bárki akár részben, akár egészében megismételheti. A velem történteket elmondom, a tanulságot vonja le mindenki. - Egy barátom már két éve próbál meggyőzni, hogy biciklizzük körbe a Balatont. Nem félek a kihívásoktól, de ebben a műfajban semmi tapasztalatom. A Balaton viszont mindíg is a kedvenceim közé tartozott, ezért rövid tanakodás után belevágtunk. Az indulási hely Balatonvilágosról, a déli part Fehérvárhoz közeli részéről. Péntek reggel fél 7 körül, három elszánt bicajos, nekivágtunk az útnak. A terv az volt, hogy a déli partot végigjárva estére Badacsonyban leszünk, ott alszunk ,és másnap reggel továbbindulva két nap alatt körbeérünk. Ennek tudatában ráérősen, minden útunkba eső érdekességet megnézve mentünk. Az első megállónk valahol Földvár környékén, egy élelmiszerboltnál volt, ahonnan egy kisebb reggeli után tovább indultunk. Nagyjából 20-22 km-es sebességgel haladtunk, olyan öreguras módon. Minden jól ment, egészen addig, míg 10 óra felé ránk talált a balatoni nyár. A napsütést még csak bírtuk volna, de a féltünk a túlmelegedéstől, így arra alkalmas helyeken igyekeztünk hűtőfolyadékhoz jutni. A megállásra alkalmas helyek sűrűségéhez igazodva nőtt a megtett km-erek száma. A Kis - balatont kerülve, Berény és Keszthely között , egy hosszabb távon semmi lehetőség nem adódott, így bár kissé kiszáradva , kicsit éhesen , Keszthelyen a város szélén egy vendéglőben rövid szünetet tartottunk. Az ebéd, és egy kis pihenő után tovább mentünk, tudva, hogy már nincs messze az aznapra kítűzött cél. Legközelebb Szigliget közelében álltunk meg, a vár mellett megy el a kerékpárút. Rövid nézelődés után tovább tekertünk. Este 6-ra terveztük a szállásunkra való érkezést, ezzel szemben 4 után nem sokkal ott voltunk. Egy kis pihenő után a barátaim azzal álltak elő, korán van még , és egyébként is "alig van hátra egy kevés" , menjünk tovább. Közös megegyezéssel újra útnak indultunk, bár szerintem nem ez volt a nap legjobb döntése. A távolság nem tűnt soknak, viszont a másik oldalon sík úton, viszonylag jó körülmények között , jó tempóval lehetett menni. Az északi parton dombok között, lakott területeken nagyokat kerülve megy a kijelölt út. Révfülöpön, egy jónak ígérkező helyen vacsoráztunk, és a közelgő sötétedéstől tartva gyorsan útra keltünk. Füredre már úgy érkeztünk, hogy mindegyikünk tisztában volt vele, lehet, jobb lett volna Badacsonyban maradni. Egy boltban újabb utánpótlást szerezve ,és rövid pihenőt beiktatva tovább nyargaltunk, olyan érzéssel, hogy az ülést tervező mérnökök a gyárban nem lehetnek büszkék az elért eredményre. (ezt akkor kissé egyszerübben fogalmaztuk meg) Ahogy fogyott a távolság, annak arányában az erő is, és amire nem gondoltunk , a lehetőségek is , hogy valami utánpótláshoz jussunk. A sötétben lassabban is tudtunk csak haladni, így értünk Almádiba, ahol már csak a benzinkúton sikerült innivalót venni. A rövid pihenő alatt megbeszéltük, hogy semmiképpen nem adjuk fel, és újabb kitartó kerekezés után Kenesére értünk, éjfél tájban. Itt egy halsütő előtti padon félórás csendespihenőt követően, mivel már csak 20 km volt hátra, nagy bátran belevágtunk az utolsó szakaszba. A legkalandosabb rész ez volt, erdőben kanyargó , nagyon huplis úton, komoly emelkedőkkel. Éjfél után , fél kettökor értünk vissza, fáradtan, de enyhe mosollyal mindegyikünk. Az óra 238! km-ert mutatott, ez így felkészületlenül, mindenféle felszerelés hiányában ( a lányom boltba járó egyszerű - városi kerékpárját koboztam el jobb híján az útra) nem tünt rossz teljesítménynek. Nagyon jó szívvel ajánlom mindenkinek, bármekkora távon, (érdemes kisebb célokat kitűzve kezdeni)akár családostól, gyerekekkel , a déli melegben strandolva, szép helyeket lehet közelről látni, ami esetleg a vonat, vagy az autó ablakából észrevétlen marad. Több helyen láttuk, hogy mindenféle korosztály , vonaton , messzebről érkezve hozta a bicajt , és így indult valamerre. Ha valakinek kedve támadt hozzá, ne gondolkozzon sokat, hajrá!