Belépés
2 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.

Az elmúlt hétvégén, szombaton egy olyan kiránduláson voltam, amit már régóta terveztem. Hárman mentünk, három motorral.  A motorról, mint fogalomról annyit, hogy nekem ez a foglalkozásom is egyben, de  óriási szerencsém van ebben, mert sok emberrel ellentéttel én szeretem a munkámat. Hajlamos vagyok túlvállalni magam, és erre egy orvosságot tudok, ha kiszellőztetem a fejem. Erre jó egy saját motor, és egy nem túl nagy, de jó hozzáálású, hasonló érdeklődésű baráti társaság. Szerencsém, hogy mindegyik megvan, néha csak az okoz gondot, hogy mikor, és hova menjünk. Régóta érlelődött bennünk, hogy vagy Pécs felé, vagy a Dunakanyar legyen az úti cél, de az utóbbi győzött. Így hát  szombaton reggel 8-kor, telitankolva nekivágtunk. Több lehetséges útiterv volt, azt választottuk, hogy Győrből indulva,  a Komáromi hídon átkelve a Duna másik partján megyünk. Nagyon szép, szinte már nyárias időben, viszonylag kis forgalomban haladtunk, 100 km/óra körüli tempóban, mert így lehet haladni is, meg azért egy kicsit nézelődni is. Mert az igazi örömét a látnivalók, az újdonságok adják egy ilyen útnak. Nagyon jó érzés volt valahol Párkány után, hogy előbb lehetett érezni az illatát, és a kanyar után bukkant elő a domboldalnyi repcetábla. Magyarországra Ipolyságnál  kanyarodtunk vissza, itt volt az első nagyobb megállásunk. Egy rövid nyújtózás után indultunk tovább, a határ vonalát követve egy hazai viszonylatban jó minőségű úton. Szinte csak biciklisekkel  találkoztunk ezen a szakaszon. Innen lekanyarodva értünk Nagybörzsönybe. Már a falu elején leparkoltunk, a XII. században épült tempomot megnézve. Hihetetlen, de az ismertetőt elolvasva derült ki, hogy azóta különösebb felújítás nélkül áll. Körüljártuk, de a templomba nem mentünk be, mert esküvő volt. A templom előtti réten hangulatos színpad, és egyszerű, de jól kialakított nézőtér.  Valamikor bányásztelepülés volt, erről a múzeumban  rengeteg  hozzá kapcsolódó emlék van. A falu túlsó végén, egy tábor, és mellette az erdei kisvasút, ami érdekesnek ígérkezett. A táborban nagy erőkkel rendezték a terepet, valószínűleg a közelgő szezonra készülve. Egy patak választja el a kisvasúttól ahol büfé, egy kis faházban helyben főzött lekvárok, szörpök, - és külön kiemelve, 19. századi wc van. Egy buszos kiránduló csoport jóvoltából a legnagyobb sikere ennek volt, gyakori fényképezéssel ütötték el az időt, amíg  a vonat indulására vártak. Megnéztük , amíg elindul, de nem mentünk el vele. A  főleg gyerekkel érkező családoknak biztosan nagy élmény lehetett a szépen felújitott szerelvényen az utazás. Szép környezetben, régi, szinte meseszerű házaival, helyben, háznál sütött réteseivel, lángosával (a várható sütési idő több helyen kifüggesztve a faluban) egy igazi békebeli kis falu benyomását keltette. Következő úticélunk a Kismaros melletti Királyrét volt, ami szintén egy hasonló kivasúttal is megközelíthető. Nagyon jó dolognak tartom, hogy a helyiek a fakitermelés visszaszorulása után nem hagyták veszni, hanem szépen rendbe téve üzemeltetik. - Elgondolkodtató, hogy így is lehet?  Nem muszály  mindent egyből eladni, lebontani, ha eredeti funkciójában nem termel hasznot? -Úgy látszik , van még ,ahol ez életképes.  Autóval csak bizonyos mértékig lehet bemenni az erdőbe a kiépített úton, mi bejártuk az egészet. Innét még átmentünk Verőcére, a Csattogó völgybe, a Magyar Szigetek helyszínére. Pár éve húsvétkor egy pár napos nyaraláson már voltam itt családostól, nagyon megszerettük a környéket. Most is körbejártunk,  az információs pultnál érdeklődve a változásokról. A tábor mellett horgásztó és több helyen lovarda, régi emlékeket ébresztve bennem. Innét már hazafelé vettük az irányt, Letkésnél át a túloldalra, és Párkánynál vissza. Egy rövid megbeszélés után úgy gondoltuk, egy kis kitérő még belefér, ha már a közelben vagyunk, nem hagyjuk ki a pilisszántói Makovecz templomot. Rövid kapaszkodás után  megmásztuk a kőszínházhoz vezető dombot, majd fel a kereszthez. A kilátás, a templom és a sok faragott, múltunk nagyjait idéző oszlop kihagyhatatlan, sokadszorra is. Miután kinézelődtük magunkat, hazaindultunk. Pilisvörösvárnál rátértünk a 10-es útra, egyenesen haza. Ezt csak Komáromnál gondoltuk át, amikor az előttünk levő felhőből kaptunk egy kis vizet. Letértünk Nagyigmánd felé, abban bízva, hogy sikerül elkerülnünk. Végül ez nagyjából sikerült is, az utolsó 5 percet kivéve. Akkora esőbe szaladtunk bele, hogy mire hazaértünk, klasszikus bőrig ázásban volt részünk, az elvileg vízálló (?) kabát ellenére is. Tehát ez egy emlékezetes, jó "kis" /470 km-ert sikerült menni/ túra volt. Ha valakinek kedve támadt volna akár részleteiben is meglátogatni bármelyik látnivalót, bátran ajánlom, nem fog csalódni.

Néhány fotók az útról:

 

 

 

 

 

  

  

  

  

  

  

  

  

 

 

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek
A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Kicsit zsúfoltra sikerült a


Kicsit zsúfoltra sikerült a hétvégém, ezért is jelentkezem csak most. A többi képről is beszámolnál?Hol készültek a lovas fényképek, a pilisi kapu alatti képek is érdekelnének. gondolom az egyik a "Napba öltözött leány", amásikról is megtudhatnánk valamit, illetve van egy templom is, legalábbis én annak gondolom.Előre is köszönöm.A pilisi kapu gyönyörű sorait külön is köszönöm.

A Pilisi kapu felirata:


A Pilisi kapu felirata: Hazádnak rendületlenül, őseink szent hitével élj, építs, - Taníts szeretettel, büszkén, tudással - Magyarként.

Nagyon szívesen aláírtam


Nagyon szívesen aláírtam volna, de a számítógépes ismereteim között ez még nem szerepel. De ha egy kis útmutatót kapok valakitől, pótolni fogom. / a számítógépes segédem, - a nagylányom gyengélkedik, ezért csak ennyire tellett./

Kedves Pannónia! Nagyon


Kedves Pannónia! Nagyon köszönjük a beszámolót. A fényképekről is mesélnél, hogy hol készültek, illetve kíváncsi lennék arra is hogy a kapun milyen felirat volt. A beszámolód alapján kedvem lenne egy kiránduláshoz megint:)Bár kaptunk ismét meghívást Gyöngyösre is:)

Hozzászólás
A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
  • Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <h1> <h2> <h3> <img> <br>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről