Belépés
2 + 9 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.

Egy évben két időszak van amit a keresztény ember különös hangsúllyal és önvizsgálattal él meg. A nagyböjti időszak és az advent.
Az adventi időszakban a Megváltó megszületésére készülünk. Jelen időben írom, mert minden éveben karácsony napján győzi le a Világosság a Sötétséget. Győzelmet arat a Jó a Gonosz felett azzal, hogy a fény hozója a Megváltó megszületik. Az adventi időszak négy hetet ölel föl és "bónuszként" kaphatunk még egy hetet, ha karácsony napja vasárnapra esik, ugyanis ilyenkor még egy héttel (6 nappal) meghosszabbodik a várakozás időszaka. Én személy szerint ezeket az éveket szeretem. Ilyenkor a 4. adventi gyertya meggyújtása után méginkább kiteljesedik a várakozás és még jobban el tud mélyülni az ember a karácsony titkaiban.
A nagyböjti időszak, melynek a napokban kezdődik az utolsó szakasza egy teljesen más élményt ad. Számomra mindíg gyásszal teli. Benne lebeg az elmúlás, a szenvedés és úgy érzem a Sátán hatalma kiterjed a világon. Ő uralja és irányítja ezt az időszakot, de mindezt csak azért teszi, mert érzi a Világosság erejét, érzi annak hatalmát és nincs más lehetősége, minthogy teljes erejével bebizonyítsa saját létezését. Krisztus negyven napos böjtje és megkísértése a Bibliában is erre utal.
Az idei nagyböjt első napja Hamvazószerda, március 9-re esett. Két napra rá földrengés rázza meg Japánt, ami a Föld egyik legnagyobb atomkatasztrófáját indítja el...

Tombol a Sátán! Barátok lesznek ellenséggé, harag és gyűlölet tombol a világban és az emberek között. A Sátán nem felejti a Golgothát! Tennie kell valamit, mert egyre erősödik legyőzésének napja, a húsvéti Feltámadás! Krisztus Feltámadása, és földi életének beteljesedése, amiért az Atya elküldte hozzánk, feláldozva Őt hogy megmenthesse a világot - az emberiséget - és egy Új szövetséget köthessen az emberrel: a SZERETET SZÖVETSÉGÉT! Jézus legyőzte a pokol erőit és az ember számára megnyitotta a Mennyeknek Országát, az Atyaisten birodalmát. A kapu nyitva, be lehet rajta lépni. Nem kell mást tenni mint szeretni embertársainkat. Olyan egyszerűnek tűnik ez, mégis nagyon nehéz megvalósítani. Nem a külsőségekről beszélek. Az emberek néha eljátszák hogy minden rendben, szeretik egymást, mégis belül a lelkük mélyén ott tombol a gyűlölet, a harag, a gyanakvás, a Sátán. A nagyböjti lelki gyakorlatok jelentősége ezért fontos. Felnyitja, megnyitja az ember elméjét, hogy felismerje a gonoszt. Miután felismertük és látjuk meg kell keresni a gyengéjét és azt megragadva ki kell "penderíteni" magunkból. Kell ehhez a nagyböjt 40 napja. Kell hogy áthassa a lemondás a mindennapjainkat. A böjt éppen ezért nem csupán hústilalmi időszak. A hústilalom egyik szerepe hogy fenntartsa a figyelmünket. Figyelmeztet hogy meg kell tisztulnunk, keresni kell a rosszat magunkban, mert ott bújik!
A megtisztulásra törekszem én magam is. Nagyon nehéz és rengeteg csapdát rejt, rengeteg akadályba botlok. Hogyan kell cselekednem, hogy jót tegyek? Miért tűnik helyesnek sokszor a helytelen út? Szombaton az egyik barátommal kapcsolatosan volt egy eset. Tudtam hogy készül megtenni valamit, amivel hitét igazolja és óriási tettnek gondoltam. Közben számomra kiderült, hogy nem lesz egyenes az útja, bár ezt ő maga is tudta. Ennek ellenére én nem figyelmeztettem őt a lehetetlen helyzetre amivel szembe fog találkozni. Azt gondoltam nem kell beavatkoznom, ez nem az én dolgom. Majd nemsokkal utána beszélgettünk és kiderült, hogy hibáztam. Hibáztam mert tudtam valamit és nem figyelmeztettem. És ráadásul bocsánatot sem kértem tőle utána. Eltitkoltam és titkolom most is, hogy én bizony tudtam dolgokat. Júdás voltam, Júdás vagyok aki elárulja a Mesterét. Vajon Júdás is azt gondolta, hogy helyesen cselekszik? A Biblia nem ír erről, így csupán találgathatunk. Én azt gondolom hogy igen. Ha tudatosan tette, akkor maga a Sátán kellet volna hogy legyen, de ezt Jézus felismerte volna. Ember volt és az embert a Gonosz felhasználja. Minden pillanatban leselkedik, figyel és kihasználja, ha nem figyelünk kellően. Azt gondoljuk helyesen cselekszünk, majd amikor kiderül hogy árulók vagyunk, akkor már késő. A csókot megejtjük. A szeretet egyik legszebb kinyilvánításával áruljuk el azt akit valójában szeretünk. Mekkora gonoszság ez, milyen rafinált agyafúrt csel! Észrevehetetlen, elkerülhetetlen.
A baj az hogy sokan messziről tesznek rá. Nem foglalkoznak Istennel és így a Sátán szolgáivá válnak. Nekem ez a tanulság az idei Nagyböjtben. Figyelni a Sátánt, keresni a gyenge pontját és jó messze kipenderíteni! Ki kell mondani hogy "HESS INNEN!" és ki kell mondani hogy "BOCSÁNAT!". A BOCSÁNAT kimondása nélkül nem fog eltakarodni!
Nem ilyenre terveztem ezt a hozzászólást, elnézést. Most már nem törlöm ki, elküldöm így.
Ti mit gondoltok a nagyböjtről? Van valami személyes élményetek az idei évből amit megosztanátok?
Utoljára az egyik barátom versét had írjam ide, amit eredetileg is szándékomban volt leírni, ugyanis a Sátán tombolását és a kísértés mesterkélt megtörténtét, valamint a felismerést mutatja, számomra a leghitelesebben!
Köszönöm Gergő!
A NÉMÁK VEZÉRE
/Az „Áruló” dala a Megfeszített című rockoperából/
Itt állok én a némák vezére,
itt állok én,
aki a mester után tévedt
Itt állok én
ki bűnösből - ember lettem -
itt állok én -
a múltért kell fizetnem.
Elárulom hitemet,
s míg ember lesz a földön -
megölik, mit Isten adott -
mit tőle kaptunk kölcsön !
Megveszik, mi megvehető,
míg lesz emberi élet -
megölik majd magukban,
a jövőt, a reményt, a szépet -
A népnek látvány kell,
látvány kell nem élet -
ingyen lakoma, álhír -
vásár, hazug dicséret -
a népnek látvány kell,
látványos ígéret,
higgyen abban törvényes :
minden népítélet !
El kellett döntenem,
gazember leszek,
mert ez az én sorsom,
ez az én szerepem -
Sírhatok magamért -
és áshatom sírom -
de lesznek követőim,
ahogy a jövőt most látom.
Meg kellett tennem,
máskép nem lehetett -
Meg kell most tennem,
velem a bűn megszületett.
Oda kell adnom őt,
én legyek az első
ki bástyát épít a jövőnek,
új világot teremtő
Kit hova sorolnak,
kié lesz az érdem ? -
Ki volt a mester uram -
ne kérdd számon tőlem.
Mindenkori bűneim,
végleg megbánom -
de ezt az egyet : az utolsót
Uram - nem kívánom !
Jönnek majd új próféták,
jönnek akik tudják -
hogy a megfejtést, a jelszót
a mindenségben írják -
Én, csak ott állok
szerény kis emberként,
aki tette a dolgát -
aki nem kapott soha jelvényt -
Hé, uram légy igazságos -
adj nekem erőt
adj még kis időt -
Magam előtt látok
börtönrácsokat -
elszabadul a pokol -
megölnek ártatlanokat.
elárulja majd,
apa a gyermekét
szerető a szeretőjét,
testvér testvérét.
Uram én már határoztam -
gazember leszek -
Uram, erről az útról,
vissza nem térhetek -
Uram adj valaki mást
egy új égi követet -
Legyen más ki ellenem
a mestert követed,
Nem akarom,
nem akarom,
de mégis
nem akarom,
nem akarom,
de mégis ...
Sorsom én választottam,
ne sírjon senki értem -
Aki jobban tudta volna -
legyen övé az érdem !

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek
A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Szigyu képe
Ez a történet nagyon jó,


Ez a történet nagyon jó, nagyon szép, nagyon igaz. Köszönöm Bea, köszönöm Blani!

Nagyon szép, és


Nagyon szép, és elgondolkoztató a történet. Jól jellemzi az emberi gondolkozást. Mindenki szeretne jólétben élni, és megadni mindent a családjának, tehetségétől,szorgalmától függetlenül. A mai "értékrend " is erre tart, az jelenti a helyedet a társadalomban, hogy milyen külsőségeket tudsz a többieknek felmutatni.Ehhez a másik átverésén, eltiprásán vezet az út. Ránk erőltetik ezt a szemléletet, és amíg ebben nem lesz változás,továbbra is kicsik maradunk. ----Azért a kedvencem a kobak, mert itt mindíg találok olyan hozzászólásokat, amiből erőt , hitet lehet meríteni a ránk erőltetett, bedarálni igyekvő hatások ellen.

Blanitól kaptam ezt a


Blanitól kaptam ezt a történetet, ami az IGAZI, legnagyobb ÉRTÉKRŐL szól, amit az ember ajándékba kapott, kaphatott.Sokszor és sokan megfeledkezünk róla, vagy éppen nem hiszünk benne. Ilyen az ember, mindig későn ébred rá dolgokra, de életünk utolsó pillanatáig kezünkben a lehetőség, hogy befogadjuk őszintén a szívünkbe.

Egy vagyonos ember és a fia minden különleges művészi alkotást össze
akartak gyűjteni. Minden megtalálható volt a gyűjteményükben
Picassótól-Raphaelig. Gyakran leültek együtt és csodálták a nagyszerű
munkákat.

Mikor a vietnami konfliktus kitört, a fiú elment a háborúba. Bátran
életét adta, mikor megmentett egy másik katonát. Amikor az apa megtudta,mélyen gyászolta egyetlen fiát. Hónapokkal később, épp Karácsony előtt kopogtattak az ajtón. Egy fiatalember állt az ajtóban, hatalmas csomaggal a kezeiben.
Így szólt: \"Uram Ön nem ismer engem. Én vagyok az a katona, aki a
fiának köszönheti az életét. Aznap sok embert mentett meg. Éppen engem vitt biztonságba, mikor egy golyó szíven találta, és ő azonnal meghalt. Gyakran beszélt nekem Önről és a művészet iránti szeretetéről. - A fiatalember felemelte a csomagját. - Tudom, hogy ez nem nagy valami. Nem vagyok nagy művész, de azt hiszem, a fia szeretné, ha ezt megtartaná.\" Az apa kinyitotta a csomagot. A fiáról készült portré volt, amit a fiatalember festett. Csodálta, hogy a katona mennyire meg tudta ragadni a fia személyiségét. Az apa szemei megteltek könnyel. Megköszönte neki a képet, és felajánlotta, hogy kifizeti.- \"Oh, nem uram, soha nem tudom visszafizetni, amit a fia értem tett. Ez ajándék.\"Az apa jól látható helyre akasztotta a portét, így ha látogatók jöttek, a fiáról készült kép volt az első, amit megmutatott nekik a kollekcióból.Néhány hónappal később az ember meghalt.Sor került a képek elárverezésére. Sok befolyásos ember gyűlt,
és izgatottan várták, hogy megvehessék az értékes képeket a saját
gyűjteményükbe. A fiúról készült kép az emelvényen volt. Az árverésvezető kopogtatott a kalapáccsal. \"Az árverést ezzel a képpel kezdjük.\" \"Ki akarja megvenni ezt a képet?- kiáltott valaki hátulról. -Látni akarjuk a híres képeket. Hagyja ezt!\" Az árverésvezető azonban hajthatatlan maradt.\"Mennyi a kikiáltási ára ennek a képnek? Ki kezdi el az ajánlást? 100$-ért, 200$-ért?\"
Egy másik hang mérgesen kiáltotta. \"Nem azért jöttünk, hogy ezt a
képet nézzük! Mi Van Goghot, Rembrandtot akarunk! Gyerünk már az igazi
képekkel!\"De az árverésvezető tovább folytatta. \"A fiú, a fiú. Kinek kell a fiú?\" Végül egy ember szólalt meg a terem hátuljából. Ő volt hosszú ideig az embernek és fiának kertésze. \"Elviszem 10$-ért.\" Szegény ember lévén,az volt minden, amit fel tudott ajánlani.
\"Ki ajánl érte 20$-t?\"\"Adja neki oda 10$-ért! Nézzük a mestereket!\"10$ az ajánlat. Ki ad érte 20$-t?\" A tömeg kezdett mérges lenni. Nem akarták ezt a képet. Sokkal értékesebb festményeket szerettek volna a gyűjteményükbe.Az árverésvezető csapott a kalapáccsal. \"Először, másodszor, eladva 10$-ért.\" Egy ember a második sorból közbekiáltott. \"Gyerünk már a többi képpel!\" Az árverésvezető letette a kalapácsot. \"Az aukciónak vége.\" \"Mi lesz a festményekkel?\" \"Sajnálom. Mikor felhívtak, hogy levezessem ezt az aukciót,elárultak nekem egy titkot, mely a végakaratban feltétel volt. Egészen eddig nem mondhattam el. Csak a fiú portréja volt eladó. Aki azt megveszi, az örökölheti az egész vagyont, beleértve a festményeket is. Az, aki elviszi a fiút, megkap mindent.\"

Isten nekünk adta az Ő Fiát 2000 évvel ezelőtt, hogy meghaljon a
kereszten. Hasonlóan az árveréshez, az üzenet ma is ugyanaz. A Fiú, a Fiú, ki viszi el a Fiút? Hiszen akié a Fiú, az megkap mindent vele együtt.

III. Jézus először roskad le


III. Jézus először roskad le a kereszt alatt
Bizony, még Ő is elesik néha, hiszen Jézus a világ terhének keresztjét cipelte, a mi bűneink sújtották a porba. Nekem csak az Isten által rám szabott keresztet kell vinnem, mégis elesem alatta. Mindegy, hogy bűneink terhe, az élet gondjainak súlya alatt roskadunk össze, Jézus mindig segít felállni, ahogyan ő is talpra tudott állni bűneink ácsolta keresztjével.
Hiszem-e, hogy keresztem súlya alatt Jézus segítségével a legmélyebbről is képes vagyok újra talpra állni?

IV. Jézus édesanyjával találkozik
Még a tanítványok is elfutottak, de Mária szeretetből és hitből Fia mellett maradt még a kereszt alatt is. Jézusnak is vigasztalás volt anyját látnia, nekünk is vigasztalás lehet Mária a nehéz órákban. Mária is mindig mellettünk van és közbenjár értünk, úgy ahogyan fiát sem hagyta magára sosem. Szenvedéseim közepette észreveszem-e Máriát? Tudok-e erőt meríteni belőle? Tudom-e hittel kérni őt: „Imádkozzál érettünk bűnösökért.”?

V. Cirenei Simon átveszi a keresztet
Jézus sem bírta egyedül és Cirenei Simon az, aki segít az Istennek vinni a keresztjét.
Én el tudom-e fogadni a segítséget? Van-e bennem elég alázat ahhoz, hogy elismerjem, segítségre szorulok? Le tudom-e küzdeni gőgömet, önelégültségemet, hogy mindent egyedül akarjak elvégezni?
Hiszem-e Jézus szavait, hogy „magamtól nem tehetek semmit.” (Jn 5,30)? Felismerem-e, hogy egyedül, a saját erőmből nem tudom vinni a keresztem? Felismerem-e megtörtségemben, hogy szükségem van Jézusra, mert csak ő tud igazán segíteni? Hagyom-e, hogy az Úr által rám szabott keresztet az Úr segítsen hordozni?

A legnehezebb kérés

"Legyen meg a Te akaratod!“
Ha elkerülnek gondok, bánatok,
könnyű kimondani. De ha nehéz
órák jönnek, s az öröm ködbe vész?
Ha a szív vérzik, a lélek zokog,
ha éjszakának tűnnek nappalok,
eltördelni mégis a mondatot,
hogy „legyen meg a te akaratod!“?

Inkább sikoltanék: „Atyám, ne, ne!
Miért kell ennek így történnie?!“
Szívem keserű lázadásba jut,
ha érthetetlen előtte az út.
Sírva tesz fel kínzó kérdéseket:
„Én Istenem, hát ez a szeretet?!“

Aztán elcsitul: „Bocsáss meg, Atyám!
Te szeretsz engem híven, igazán.
Kínban vergődő szívvel is tudom:
Te vezetsz engem a legjobb úton.
Ellenemre is véghezviheted,
de szívem attól nem lesz csendesebb.
Taníts meg hát szívből kiáltani
ne csak szájjal, de szívvel mondani:
„Ahogy te akarod, ne ahogy én!”
A békesség csak így lesz az enyém.

Lehet az út tövises, meredek,
amerre vezetsz, bátran mehetek.
S mindennapi kérésem az marad:
„Add, hogy csupán Téged kívánjalak!”

„Legyen akaratod”, ha nap nevet.
„Legyen akaratod”, ha éj temet.
Legyen most és mindörökké! Igen!
Fogd meg a kezem, fogadd el a szívem!
Ha utam célját el is takarod:
Hiszek! Legyen ahogy Te akarod!

Herman Enke után után németből fordította:
Túrmezei Erzsébet

Kedves Csaba! Nagy kedvencem


Kedves Csaba! Nagy kedvencem Petőfi:Apostola. A valóság sokszor látszik visszatükrözödni...

I. Jézust halálra ítélik
Jézus Pilátus előtt várja az ítéletet. Istenre hagyatkozva, csendben várja a döntést. Most ítélik el az igazságot, de Jézus tudja, hogy a fényt semmilyen sötétség nem olthatja ki végleg. Hányszor mondta tanítványainak, hogy ne féljetek és lám, most ő sem fél, nem őrjöng és nem szól vissza. Tudja, hogy sokszor a csend a legjobb válasz. Nekünk is meg kell tanulnunk hallgatni és meg kell tanulnunk nyugodtan válaszolni a legnagyobb vihar idején is.
Vajon én tudok uralkodni magamon, amikor igazságtalanul vádolnak? Megállom, hogy ne szóljak vissza, ha sértegetnek? Meg tudom-e tenni, hogy a magam védése helyett az igazságot és Istent hirdessem akkor is, amikor az lehetetlennek tűnik?

II. Jézus vállára veszi a keresztet
Jézus elfogadta keresztjét az Atya kezéből. Nem ellenkezik, csak a vállára veszi értünk és elindul vele, hogy mutassa számunkra az utat, hogy merre kövessük Őt. De ezt Ő már megmondta, hogy ez lesz mindannyiunk feladata: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap és úgy kövessen.” (Lk 9,23)
Nem bújhatunk ki alóla. Fel kell vennünk keresztünket és egész életünkön át cipelnünk kell a Golgotáig. Sőt, nemcsak cipelni, hanem elfogadni és szeretni, mert a szeretetből vállalt igáról mondja Jézus: „az én terhem könnyű.” (Mt 11,30)

Csaba képe
Tegnap Virágvasárnap volt. Az


Tegnap Virágvasárnap volt.
Az egész családdal átmentünk Sümegre a barátok templomába,ott vettünk részt az ünnepi szentmisén.Barsi Balázs testvér cerebrálta a "nagymisét".Balázs testvérről azt kell tudni,hogy Ő minden vasár és ünnepnapot valódi ünneppé tud tenni a jelenlétével,szónoklataival,énekével,ha kell súlyosan hangot ad a rossz felé haladásnak.
Végignéztem a padsorokon,ülőhely a mise kezdete előtt elfogyott.
Jobbra,balra,hátul több tucatnyian álltak.
Visszaemlékeztem 30-40 évvel ezelőtti Virágvasárnapokra,amikor nem volt divat a barátokhoz járni(bár akkoriban ott nem is voltak ferencesek,mert bebörtönözték őket a Sátán szolgái),s tanácsos sem volt,volt is ülőhely bőven.
Kicsit elkalandozva:A sok százak,ha esetleg újra fordulna a történelem kereke,kiállnának-e az ő apostoluk mellett???

Petőfi Apostolából közreadnék egy kis részletet.
-Mit sem változott az emberiség évezredek óta:

Félhalva fekszik, leverék
Lábárul őt, és boldog, aki
Vén, ráncos orcájára köphet
És megrúghatja ősz fejét.
Boldogtalan nép, mért gyüjtöd fejedre
Az isten átkát? nem elég,
Amely már rajta fekszik?
Nem volt elég a Krisztust megfeszítned,
Minden megváltót megfeszítesz hát?
Boldogtalan, százszor boldogtalan nép!

Néhány nap mulva vérpad állt a téren,
És egy ősz ember fönn a vérpadon.
Midőn melléje lépett a bakó a
Sötét halálnak fényes pallosával,
Az ősz ember végigtekinte a
Kárörvendő szilaj tömeg során, és
Sajnálkozó köny reszketett szemében,
Sajnálta, akik őt megrugdosák,
S akik gyönyörrel nézik most halálát...
Suhant a pallos, rémesen suhant,
S a fej legördült... Szilveszter feje.
A nép rivalta: „éljen a király!”
És a halottat a hóhérlegények
Eltemeték az akasztófa mellett.

Döbbenetes!

Csaba

Tegnap az áldozatnál hagytam


Tegnap az áldozatnál hagytam abba.A mai napomat a Napba öltözött leány CD-vel kezdtem. Ebben az időszakban mindig két lemezt szoktam hallgatni. Az előbb említett lemezt és a Megfeszített rockoperát. A napomat délután az Oktogonnál kezdtem és a Hősök terén fejeztem be. Három óra megannyi gyönyörű gondolattal kísérve.Keresztút volt a magyar családokért, mondhatnám azt is, tüntetés a magyar családok egységéért. S hogy mi magunk mit tehetünk ezért? Álljanak őrt a keresztállomások gondolatai lelkiismeretünk felett. A választ ott legbelül mindenki megtalálhatja ha szembe mer nézni önmagával...
1.állomás

Áll a gyilkos nagy ítélet,
Rajtunk immár igaz véred.
Valahányszor szavam vétett:
Pilátusod lettem néked.

2.állomás

Itt van már a kereszt fája,
Hurcolnod kell Golgotára.
Uram, én meg puhán, restül
Vonakodom a kereszttül.

3.állomás

Botlik, roskad szegény tested,
Nem bírja a nagy keresztet.
Földre sujtód, jaj, én voltam,
Ki oly sokszor elbotoltam.

4.állomás

Ó jaj, látod jönni szemben
Édesanyád, gyötrelemben.
Ó csak én is véle járnék
Krisztus után, mint az árnyék.

5.állomás

Vinni terhed, segítségül
Itt van Simon Kirenébül.
Bárcsak én is, bűnös lélek,
Keresztemmel követnélek.

6.állomás

Jámbor asszony siet hozzád,
Kendőjével törli orcád.
Vajon hát én, kőszívemmel,
Mennyi könnyet törültem fel?

7.állomás

Földre roskadsz másodízben,
Értem tűrő, kegyes Isten.
Hát én hányszor tántorultam!
Bűneimbe visszahulltam.

8.állomás

Sírva jöttök ki elébe,
Jeruzsálem asszonynépe.
Jaj, rám is szól, ami rátok:
Magatokat sirassátok!

9.állomás

A keresztnek szörnyű terhe
Harmadszor is földre ver le.
Ested adjon szent kegyelmet,
Hogy a bűnből talpra keljek.

10.állomás

Megcsúfoltak ruha nélkül,
Borzad szájad vad epétül,
Tisztes mérték, szent szemérem,
Mindig, mindig maradj vélem!

11.állomás

Édes Jézus drága testét
Véres fára fölszegezték.
Mi egyetlen boldogságunk,
Szent keresztfa, sírva áldunk.

12.állomás

Megváltásunk már betelve:
Jézus lelkét kilehelte.
Újra élek kegyelméből,
Ki szakaszt el szerelmétől?

13.állomás

Keresztfádról már levesznek,
Szent Szűz szívén pihen tested,
Bár pihennél mindig nálam,
Tiszta szívem templomában.

14.állomás

Már a szent test sírba téve
Újon metszett szirt ölébe,
Onnan kél fel harmadnapra,
Halált, pokolt letiporja.

Záróének:

Uram, hiszek, és remélek,
Én szerelmem, neked élek.
Szánom, bánom minden vétkem,
Légy az enyém egykor égben.

Minden állomásnál különböző sorsú, különböző kereszttel megáldott magyar családokért imádkoztunk. Imdáságok szóltak fiatal családokért, hogy merjék felvállalni a gyermekáldást,s ne külsö, anyagi dolgoktól tegyék függővé, merjenek hinni!Imádkoztunk gyermekekért, akik elhanyagolják idős szüleik ápolását, olyan fiatalokért, akik a kábítószer, alkohol rabjai, családapákért akik nem vállalnak részt a gyermeknevelés terheiből, családanyákért, akik otthagyják családjukat, gyermekeiket, olyan családokért is, ahol betegséggel vívnak harcot. Minden magyar családért, hogy szűnjenek meg azok az okok, amik szétzilálhatják az egységet, az összetartozás érzését. A keresztutat követően egy fiatal pap a gyermekkori élményeinél kezdte, s ott fejezte be, hogy az ember család nélkül olyan, mint egy gyökér nélküli magas fa. Nincs kapaszkodója, nincs jelene, se múltja, mert aki a hagyományokat félredobja, annak nem lehet jövője sem.Arról is mesélt, hogy papnövendékként kint járt Jeruzsálemben egy keresztúton. Azt az utat járta végig, amit Jézus. Az élménytől próbálták megfosztani azzal, hogy lökdösték az emberek, kigúnyolták, leköpték, s a vásárosok is felhangosították a zenét.Minden eszközzel próbálták megakadályozni, hogy beteljesítse útját.Már ott tartott, hogy panaszkodni kezdene, amikor eszébe jutott Jézus. Jézus a keresztjével, akit ugyanúgy mint őt, leköpték, megcsúfolták, csak azért, mert politikai prófétát vártak, s nem Őt aki "csak" a küldetését, a szeretetet hagyta rájuk, s nem politikai hatalmat. Akkor elgondolkozott azon, hogy Jézus mennyivel többet szenvedett, s hogy vele is az történt, ami Jézussal, azért inkább hálát kellene adnia.S ez engem is elgondolkozatott, hogy az áldozat, mint az áldozás, a megtisztuláshoz vezető út. Testét és vérét áldozta értünk, hagyta ránk, s az áldozata, a szeretete által válhattunk testvérekké.A ránk bízott hagyatékra azonban nem tudtunk vigyázni, pedig mindannyian tudjuk két út lehetséges:az élet útja vagy a halálé.
Hazaérve értesültem, hogy éppenhogy elkerültük egymást a tüntetőkkel...a sátán nem felejti a Golgotát!
Az alábbi dalra is most találtam rá, talán nem véletlenül.Mérgezzük önmagunkat és egymást is...a sátán nem felejti a Golgotát!

http://www.youtube.com/watch?v=dzMJFJpAphw

Most értem haza a


Most értem haza a munkahelyemről, s bár nagyon fáradt vagyok, de annyira boldog vagyok. Boldognak érzem magam azoktól a gondolatoktól, amit közkinccsé tesztek.Kizökkent a hétköznapok mocsarának sokszor fullasztó levegőjéből, s mostanában ha "idetévedek" mosolyog még a lelkem is. Tudjátok, meg kell Veletek osztanom egy szép történetet, ami nemrégiben történt. Talán azzal kezdeném, hogy a pénteki böjtnapot sem sokan tartják már meg, az én vallásom szerint, hiszen nagyon sokféle magyar vallás létezik különböző szokásokkal. A szüleim mikor kicsik voltunk, odaültek esténként az ágyunk mellé, és imádkoztunk. Aztán amikor eljött a böjti időszak, nem jártunk étterembe,szórakozóhelyre, csak templomi rendezvényekre. Az előbb felsoroltakon kívül a böjti időszakban éppen úgy, mint az ádventben minden nap meg kellett lenni a napi jó cselekedetnek.
Visszatérve a történethez, egyik este Csabával beszélgettem telefonon, s egyszer csak azt mondja nekem, hogy hívjam vissza egy kicsivel később, mert a családjuk éppen ebben az időpontban esténként együtt imádkozik. Nehéz innen folytatnom, mert ez az egy mondat visszavezetett az én gyermekkoromhoz, s az egykori kicsi gyerekeimhez. Két kicsike kéz egymáshoz érve, s egy csöppnyi száj, egy égre néző ártatlan kisgyerek képe. Megsárgult képen,imádkozó angyalka képe rémlett fel bennem, biztos emlékeztek még rá.Nem tudom, hogy az emlék, vagy az egykori ártatlan kisgyerek volt, ami meghatott. Egy mondat volt csak, mégcsak nem is rólam szólt, de mégis úgy éreztem nekem szánták. Tudom Ti értitek mit próbálok szavakba önteni. Peti legutóbbi történetében az volt számomra a legszebb, ahogy nyíltan felvállalta a hibáját, s a gondolatai is irány mutatóak voltak, s a legszebb írás Tőle, amit valaha is olvastam. Ezért ragaszkodtam hozzá, hogy címlapra kerüljön,hogy példaként világítson. Szigyu pedig mindig gondoskodik arról, hogy minden napra biztosítva legyen a mindennapi kenyerünk. Minden áldott nap az idejét ajándékozza nekünk azért, hogy ne tévedjünk el, s ne feledkezzünk el megköszönni és hálát adni, hogy egy újabb nappal gazdagodhattunk. Igen, gazdagodhattunk, hiszen ha este rosszul érezzük magunkat, akkor tudjuk, hogy holnap miként kellene másként tenni, ha meg szárnyal a lelkünk, akkor tudjuk, hogy aznap jó úton jártunk. Éppen ma reggel mondtam én is, hogy a népnek látvány kell, látvány, ami lefoglalja gondolatait, s valójában nem tudja, de menekül. Menekül a lelkiismerete elől.
Kedves Csaba! Az áldozatot kiválasztják, s nem sokan tudják az utat végigjárni. Az áldozat, talán attól áldozat, hogy áldást hordoz magában.A Jó Isten megáldja, megáldotta mindig azokat, akik a krisztusi utat, a Golgotát végigjárva másokért, NEM ÖNMAGUKÉRT, a legtöbbet áldoztak fel a szeretet oltárán, saját életüket. Jézus tanítványai ott sorakoznak a meg nem írt történelemlapokon, s bár látszólag legyőzték őket, de mégis minden ember szívében élnek tovább. Mindszenty Józsefre mondták:"Legyőzetve győzött". Nem volt hiába az áldozat, mégha úgy tűnhet is sokaknak.

Csaba képe
Kedves Peti! Köszönet a


Kedves Peti!

Köszönet a tartalmas,utat mutató gondolataidért!

Talán két dolgot szeretnék kissé előtérbe állítani e böjti időszakra:
A Megváltó amiatt érkezett közénk ,hogy korábbi,az ember általi bűnöket a saját szenvedései által megváltsa,s ÚJ SZÖVETSÉGET kössön.Egy törvényt hozott magával az Atyától:A Szeretet törvényét.Amennyiben mi itt a Földön elfogadjuk,s követjük az Ő tetteit,akkor "nyert" az emberiség.Ha továbbra is báránybőrbe bújt farkasokként viseltetünk embertársaink iránt,elpusztulunk (lelkileg,fizikailag egyaránt).
Gergő írta: A népnek látvány kell!-Igaza van...
Római mondás szerint:Kenyér és cirkusz.-Ez is igaz...
Krisztusi útmutatás szerint:"Szeresd embertársadat,mint önmagad!"
Ezt tudom üzenni én is minden Feltámadásra készülődő embertársamnak.

A másik dolog:Nagypéntek nélkül nincs feltámadás.
Az ember eredendően gyarló.Évről-évre kell figyelmeztetni,ráirányítani a figyelmet arra,hogy milyenek vagyunk.A Virágvasárnap ünnepelt Jézus következő héten a nép által kereszthalált hal.
Rettenetes!A Sátán ennyire tudta(s ma is tudja)befolyásolni az embert!?
Ne hagyjuk!Ne hagyjuk,hogy évről-évre legyenek áldozatok,s az igazak bűnhődjenek ártatlanul a Golgotán!
Csaba

Hozzászólás
A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
  • Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <h1> <h2> <h3> <img> <br>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről