Belépés
1 + 10 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.

Szavak nélkül, csak a tényeket közölve történt 90 éve a gyalázatos békediktátum

Íme szavak nélkül a tények:

 

 

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek
A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Csaba képe
    71 éve a II. bécsi döntés


 
  71 éve a II. bécsi döntés értelmében Székelyföldön ismét magyar zászló lobogott:
 
 

Jegyzőkönyvmásolat a II. bécsi döntésről: 
 
1940. augusztus 30.
 
 
Azoknak a megbeszéléseknek során, amelyek Bécsben, 1940. évi augusztus hó 29. és 30. napján Németország, Olaszország Románia és Magyarország képviselői között a Magyarország részére átengedendő területnek Románia és Magyarország között függőben lévő kérdésében folytak, Románia és Magyarország képviselői meghatalmazásaik alapján a birodalmi kormányt és az olasz kormányt felkérték arra, hogy e kérdést döntőbírói határozattal rendezzék. Románia és Magyarország képviselői egyúttal kijelentették, hogy kormányaik ily döntőbírói határozatot minden további nélkül magukra kötelezőnek ismernek el.
Ribbentrop Joachim német birodalmi külügyminiszter és Ciano Galeazzo, Őfelsége Olaszország és Albánia királyának, Etiópia császárának külügyminisztere erre kormányaik nevében és megbízásából kijelentették, hogy készek a román királyi és a magyar királyi kormány felkérésének eleget tenni, és Manoilescu Mihail román királyi külügyminiszterrel folytatott újabb megbeszélés után a mai napon Bécsben, a Belvedere-kastélyban a kért, mellékletével együtt a jegyzőkönyvhöz másolatban csatolt döntőbírói határozatot meghozták, és Románia és Magyarország képviselőinek német és olasz nyelvű kettős példányban átadták.
A román királyi külügyminiszter és a magyar királyi külügyminiszter a döntőbírói határozatot és mellékletét tudomásul vették, és kormányaik nevében újból megerősítették azt a kijelentést, hogy a döntőbírói határozatot végleges rendezésnek elfogadják, és kötelezik magukat annak fenntartás nélkül való végrehajtására.
Kiállíttatott német és olasz nyelven, mindkét nyelven négy-négy eredeti példányban.
 
 

Joachim v. Ribbentrop s. k.

Ciano s. k.

Csáky s.k.

Manoilescu s.k.

 
 
DÖNTŐBÍRÓI HATÁROZAT
 
 
A román királyi kormány és a magyar királyi kormány azzal a felkéréssel fordultak a birodalmi kormányhoz és az olasz királyi kormányhoz, hogy a Magyarország részére átengedendő területnek Románia és Magyarország között függőben levő kérdését döntőbírói határozattal rendezzék. Ennek a felkérésnek, valamint a román királyi kormány felkéréssel kapcsolatban tett annak a kijelentésének alapján, hogy ily döntőbírói határozatot minden további nélkül magukra kötelezőnek ismernek el, Ribbentrop Joachim német birodalmi külügyminiszter és gróf Ciano Galeazzo, Őfelsége Olaszország és Albánia királyának, Etiópia császárának külügyminisztere, Manoilescu Mihail román királyi külügyminiszterrel folytatott ismételt megbeszélés után a mai napon Bécsben a következő döntőbírói határozatot hozták:
1. Románia és Magyarország között végleges határként az ide mellékelt térképbe berajzolt határ állapíttatik meg.(*) A határnak a helyszínen való pontosabb kijelölése román-magyar bizottság feladata lesz.
2. Az ekként Magyarországnak jutó, eddig román területet a román csapatok 14 napi határidő alatt ki fogják üríteni, és rendes állapotukban Magyarországnak át fogják adni. A kiürítés és megszállás egyes szakaszait, valamint egyéb módozatait román-magyar bizottság azonnal megállapítja. A román királyi és a magyar királyi kormány gondoskodni tartozik arról, hogy a kiürítés és megszállás teljes nyugalomban és rendben történjék.
3. Mindazok a román állampolgárok, akik a mai napon Románia által átengedendő területen állandó lakóhellyel bírnak, a magyar állampolgárságot minden további nélkül megszerzik. Jogukban áll hat hónapi határidőn belül a román állampolgárság javára optálni. Azok a személyek, akik ezzel az optálási joggal élnek, a magyar állam területét további egy évi határidőn belül elhagyni tartoznak, és Románia be fogja őket fogadni. Ingó vagyonukat szabadon magukkal vihetik. Ingatlan vagyonukat elköltözésükig értékesíthetik, és a befolyt ellenérétket szintén szabadon magukkal vihetik. Ha az érétkesítés nem lehetséges, Magyarország tartozik őket kártalanítani. Magyarország az optálók elköltözésével kapcsolatos összes kérdéseket nagylelkűen és előzékenyen fogja kezelni.
4. Azoknak a magyar nemzetiségű román állampolgároknak, akik az 1919-ben Magyarország által Romániának átengedett és most Romániánál megmaradó területen bírnak állandó lakóhellyel, jogukban áll hat hónapi határidőn belül a magyar állampolgárság javára optálni. Azokra a személyekre, akik ezzel az optálási joggal élnek, a megelőző, 3. pontban lefektetett elvek alkalmazandók.
5. A magyar királyi kormány ünnepélyesen kötelezettséget vállal aziránt, hogy azokat a személyeket, akik a jelen döntőbírói határozat alapján a magyar állampolgárságot megszerzik, de román nemzetiségűek, az egyéb magyar állampolgárokkal minden tekintetben egyenlőknek veszi. A román királyi kormány ünnepélyesen ennek megfeleően kötelezettséget vállal az állam területén maradó magyar nemzetiségű román állampolgárok tekintetében.
6. Az állami fennhatóság változásából adódó egyéb kérdések rendezése a román királyi és a magyar királyi kormány között közvetlen tárgyalások útján fog történni.
7. Amennyiben a jelen döntőbírói határozat végrehajtása során nehézségek vagy kételyek merülnének fel, a román királyi és a magyar királyi kormány tekintetében közvetlenül fognak megállapodni. Amennyiben valamely kérdésben nem tudnának megegyezni, úgy a kérdést végérvényes eldöntés végett a birodalmi kormány és az olasz királyi kormány elé terjesztik.
 
 

Ribbentrop Joachim s. k.

Ciano s. k.

 
 

 
 
(*) A bécsi döntés értelmében 43 000 km² területet csatoltak Magyarországhoz 2,5 millió lakossal. A Magyarországhoz csatolt területen közel 1 millió román nemzetiségű lakos élt.
 
Forrás : Magyarország és a második világháború, 258-261. p.

Vissza
Hadtörténeti Gyűjtemény
Vissza
Második világháború

        
http://tortenelemportal.hu/akta/ii-becs

bucsupe: ÁÁÁ! Cenzúra!!!! ;-)


bucsupe: ÁÁÁ! Cenzúra!!!! ;-)

székelyudvarhely képe
Mától már igen - akár


Mától már igen -

akár jogerősen is.

bucsupe képe
Dádá Solt! Most megkaptad! :)


Dádá Solt! Most megkaptad! :)

Ezért biztos kapni


Ezért biztos kapni fogok:

Fülke forradalom, fülke demokráciát eredményez...

És ezt úgy hívják, hogy


És ezt úgy hívják, hogy 'Demokrácia".

székelyudvarhely képe
És a Károlyi Mihály a


És a Károlyi Mihály

a vörösgróf szobra,
aki az első Népköztársaság miniszterelnöke
lett az ún. őszirózsás forradalom következtében
(megbizatása is volt ugyan a Habsburg királytól)
és egyben azt követően, hogy gróf Tisza Istvánt
meggyilkolták, amivel történészek kapcsolatba
hozzák az ő személyét is -

ez a (szobor) alak még ma is ott áll a parlamentnél.

Károlyi hadügyminisztere, Lindner Béla hadszervező
programja valóban az volt, hogy nem akar katonát látni.
A frontról érkező (nem menekülő) intakt alakulatokat
szélnekereszti, ahelyett, hogy az új frontokra -
a határok megvédésére vezényelnék őket.
Sőt.
Károlyi Belgrádba utazik és az antant főhadiszálláson
az addig az antant által - a kis antant ellenében -
betartott és betartatott demarkációs vonalakat is
feladja.
Aztán márciusban bevonul a börtönbe,
ti. meglátogatja a börtönben Kun Bélát
és átadja a hatalmat a kommunistáknak.

Ez a szabadkőműves, vagy inkább azok által
irányított "magyar politikus" - ez a Károlyi Mihály,
még ma is ott áll a magyar parlamentnél,
Kossuth Lajos és II.Rákóczi Ferenc közelében.

A magyar szabadság terén pedig még most is ott áll
a szovjet hősi emlékmű.
A szovjet állami címert ugyan cserélni,
vagy javítani kellett rajta,
mert 2006-ban Gyurcsány országlása idején lefeszegették róla.
Többek között emiatt ül most börtönben egy ember.
Másfél éve van börtönben Budaházy György......

Csaba képe
1918 december 1.én


1918 december 1.én Gyulafehérváron az oláh nemzetgyűlés kimondta Erdély kiszakítását Szent István országából.S megalakították a Nagyromániát.
Gyulafehérvár volt Erdély történelmi fővárosa.Itt volt az érsekség,az erdélyi fejedelmek székhelye.
Idehaza a nemzetgyalázó Károlyi féle kormány Budapesten " nem akarok több katonát látni" jelszó mögül lefegyverezte a frontokról hazatérő honvédeket,s védtelenné tette az országot.
Innen vezetett egy rögös lejtő Trianonhoz...

Szebb jövőt! Csaba

Csaba képe
Horthy Miklós beszéde 1919


Horthy Miklós beszéde 1919 november 16.-án a budapesti bevonulása alkalmából:

Polgármester Úr!

Szívbõl köszönöm szíves üdvözlõ szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor -kimondom- gyûlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az orszzágnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fõvárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti szineit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkrõl a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívébõl, lelkébõl szerteni fogja a rögöt, amelyben õseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikrõl betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok gyõzõdve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezõleg, akik bûnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erõvel segítenek a nemzeti reményekben tündöklõ Budapest felépítésében. A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz.

Csaba képe
1938 november 2.-án az I.


1938 november 2.-án az I. bécsi döntés lehetővé tette a majd 20 éve megszállt Felvidék déli részének visszacsatolását.
A Kormányzó Úr szívós ,pillanatig sem lankadó munkával kezdte visszaszerezni,amit enyves,gonosz kezek kitéptek Nemzetünk testéből.

Hetvenkét éve, 1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit.

A I. világháborús vereség után aláírt trianoni béke a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmadát. A magyar politika fő célja ezután a területi revízió lett, ennek érdekében a harmincas évektől a versailles-i békerendszer megváltoztatásában szintén érdekelt Olaszországgal és Németországgal épített ki szoros kapcsolatokat. A Csehszlovákia szudétanémetek lakta területeit Németországnak juttató, 1938. szeptember 29-én Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és a Német Birodalom által aláírt müncheni egyezmény függelékébe bekerült, hogy a prágai kormánynak Magyarországgal és Lengyelországgal is rendeznie kell területi vitáit. Ha három hónapon belül nem tudnak megegyezni, ügyüket a müncheni konferencia résztvevői elé vihetik.

A magyar-csehszlovák tárgyalások 1938. október 8-án kezdődtek Komáromban, de 13-án megszakadtak. A magyar kormány ezután kérte a döntőbíráskodást, ami alól London és Párizs kivonta magát, így 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter hirdette ki az első bécsi döntést. Ez lényegében az etnikai revíziót valósította meg, Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11 927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869 299 lakos 86,5 százaléka volt magyar és csak 9,8 százaléka szlovák (az új határokon túl 67 ezer magyar maradt). A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a terület 12 012 négyzetkilométerre nőtt, a visszacsatolást az 1938:XXXIV. törvény szentesítette.

Hozzászólás
A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
  • Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <h1> <h2> <h3> <img> <br>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről