Belépés
4 + 4 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.

Vérző Magyarország

 

Kilencven éve, 1920. június 4-én írták alá a Magyarország XX. századi történelmét alapvetően meghatározó trianoni békediktátumot.

Az első világháborút lezáró Versailles-i békerendszer, s ezen belül a nekünk legfájóbb trianoni döntések következtében elveszítettük országunk területének több mint kétharmadát, 3,5 millió, magát magyarnak valló országlakost és nagyrészt mindazt, amit a Kárpát-medencében történő végleges megtelepedésünk óta eleink felhalmoztak.

Mégis, a 20-as éveket követő példátlan intenzitású és sikeres nemzetépítés eredményeként ez a halálraítélt ország a 30-as évek közepére a közepesen fejlett európai országok élvonalába emelkedett. Bámulatos történelmi tett, amely szüleink, nagyszüleink, a fiatalabbak esetében a dédszülők, tehát őseink élni akarását, tehetségét, tudását, szívósságát, kitartását és mindenekelőtt az ehhez erőt adó, mély hitből fakadó rendíthetetlen nemzettudatát dicséri.

Az újabb gyúanyagot Európa történelmébe szándékosan elhelyező, ezért rövid időn belül ismételten súlyos feszültségeket gerjesztő, azaz végzetesen elhibázott Versailles-i békerendszer alapvető oka volt a második világháború előidézésének. Mi, magyarok a trianoni békediktátum okán kerültünk egyre inkább német befolyási övezetbe, hogy aztán a világégést lezáró és az 1920-as döntéseket megerősítő párizsi békeszerződés (1947) a magyarság sorsát a XX. században és még azt követően is hosszú időre meghatározza.

A nagyhatalmak egyetértésével szovjet befolyási övezetbe kerültünk, s így ma Magyarország fél évszázados megkésettséggel a háta mögött igyekszik felzárkózni a szerencsésebb történelmű nyugati országokhoz. Mai gondjaink, társadalmi feszültségeink nagyrészt Trianonhoz vezethetők vissza. Ezért is kell folyamatosan kutatnunk a Trianonhoz vezető kül- és belföldi okokat, benne a XIX. század végétől eredeztethető saját mulasztásainkat és vétkeinket, s ezzel együtt a mindmáig „velünk élő” trianoni problémák gyökereit.

A Vérző Magyarország – ahogy Kosztolányi Dezső nevezte hazáját –, megcsonkítva, megalázva kénytelen volt tudomásul venni, hogy szinte elölről kell kezdenie a társadalmi építkezést. A tőle kölcsönzött címválasztással arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk: a magyar szellemi élet, a mindenkori magyar társadalom hogyan próbálta feldolgozni a feldolgozhatatlant.

Filmösszeállításunk emlékezés, de egyben tisztelgés is az ősök példamutatása előtt, akik – lelkük mélyén ma már nehezen elképzelhető fájdalommal, de – mélyen átélt hittel és akarattal vállalkoztak a lehetetlenre, a szakadék mélyéről történő felkapaszkodásra. Ugyanakkor fel szeretnénk mutatni, hogy a XX. század végétől, egy alapjaiban megváltozott társadalmi, politikai közegben milyen lehetőségek vannak a Közép-Európában szétszóródott magyarság millióinak határokon átívelő újraegyesítésére.

Erre a feladatra figyelmeztet örök mementóként a golyók által meggyalázott Trianon-kereszt, amely Kőszeg határában 1990 előtt a lőgyakorlatok cinikus célpontjaként szolgált.

A filmben közismert színészek, énekesek, valamint a jellegzetesen magyar életérzést kifejező Kormorán együttes közreműködésével, klasszikus és kortárs költők, írók, közéleti személyiségek gondolatait tolmácsoljuk.

Nemeskürty István Mi történt velünk című könyvében idézi a közelmúltból azt a magyar politikai vezetőt, aki felszólította népét: „Tanuljunk meg kicsinyek lenni.” Erre a Tanár úr válasza: „Csakhogy mi nem kicsinyek vagyunk. Hanem csonkák! Ne tűrjük, hogy tovább csonkítsanak. Merjünk nagyok lenni!”

Koltay Gábor

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek
A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Koltay Gábor lett a József


Koltay Gábor lett a József Attila Színház ügyvezetője
* MTI
2011. március 16., szerda 17:07

Hozzászólás
A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
  • Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <h1> <h2> <h3> <img> <br>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről