Belépés
18 + 2 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.

  6 nap, Pusztavám, 65 ember, sátrak, jó kedv, öröm, szeretet, Angyalok éneke, táncos cipők kopogása. 
Talán ezek jellemezték legjobban azt a hetet amit a Kormorán-KoBaK nyári táborában töltöttünk el. 
A tavalyi élmények után nagy izgalommal indultunk útnak vasárnap reggel. Amikor megérkeztünk Pusztavámra a Malomerdő panzióba, már voltak ott tavalyról ismerős arcok és új emberek is. Rögtön megkaptunk az egyenpólónkat és a kis névjegytáblánkat. Pisti mondta, hogy a pólóval úgy "gazdálkodjuk", hogy a másnapi filmforgatásra fel tudjuk venni. Ennek ellenére volt aki rögtön bele is bújt és utána még napokig abba volt. Amikor mindenki megérkezett a  férfiak és fiúk felállították a sátrakat. Mindenki kiválasztotta melyikbe szeretne lenni. A sátrakban 4 személy fért el, két-két ember a hálófülkékbe. A sátrak az egyszerűség kedvéért a sátrak még sorszámot is kaptak. Én a 11-es sátorban voltunk Zsófival egy hálófülkében, a másikban pedig a húgom Réka és Zsoldos Emma aludt. 
Másnap reggel fél 7-kor hangos érbesztőre keltünk. Ricsike a tábor hangmérnöke szolgáltatta a néha túl hangos reggeli zenét. Két busz jött értünk amivel Szentendrére a skanzenba indultunk. Mivel az ismerkedés, beszélgetés miatt nem sokat aludtunk az éjjel az úton (ami 2 óra volt) mindenki pihent. A forgatás helyszínét kisebb eltévedések után sikeresen megtaláltuk. Koltay Gábor filmrendező úr összehívott minket és elmondta mit és hogyan kell csinálnunk majd. A forgatást délben kezdtük az első szünteünk meg talán fél 5-kor volt. A tervezett este 8 órai befejezés helyett este fél 10-kor indultunk vissza a táborhelyre. Mindenki nagyonelfáradt, de élmény lett belőle mindenkinek. 
A további napokban többek között Athinával bőröztünk, rovásírtunk és karkötőket fontunk. Az idei kiválasztott dal az Angyalok éneke volt. Minden zenész szekció külön gyakorolt. A gitárosok voltak talán a legtöbben. Hozzájuk csatlakozott többet között Sipos Imre is. Az első összpróba nem sikerült a legjobban, de ahogy gyakoroltunk egyre jobban sikerült. 
Csütörtök este jóval többen lettünk. Lejött hozzánk Nóri és Vadkerti Imi egész családjával. Ottó finom vadpörköltet főzött nekünk vacsorára. 
Ha azt mondom lecsó, mindenkinek Imi által főzött étel jut eszébe. Ezt az egyszerű ételt vagy 4 órán át főzte, azért jó lett. Kár hogy akik kóstólták elfelejtettek szólni, hogy sós. De mindegy is volt, mert éhesek voltunk és megettük mindet. Ezen az estén sokáig fenn voltunk kicsit együtt. Mert a táncosok egész heti próbája miatt nem sókat voltunk együtt velük. Azért voltak esték amikor elvoltunk egymással. 
Pénteken már csak a nagy összpróba, a sátrak elpakolása és a koncert volt hátra. Déltuán 5-kor indultunk Tatára. Ki buszokkal, ki autóval közelítette meg a helyszínt. Ott a helyszínen még kaptunk vacsorát. Amikor bementünk kicsit meglepődtünk hogy egy elég puccos helyre küldtek minket. A sátortábor után egy ilyen helyre bemenni, gondltuk. Pörköltből nem volt hiányunk a héten, mert nagyon sokat ettünk... A vacsora után még egy próba, mert kiderült, hogy lesz még 3 másik dal is amit elő kell adnunk a zenekarral. Hamarosan a koncert is elkezdődött. Felmentünk a színpadra és el is kezdődött. Az Angyalok énekével kezdtünk. A végeredmény nagyon jó lett. Ez után még eljátszottuk az Isten ujja megértintettet, a Ki szívét osztja szétet és a Szállj, szállj sólyóm szárnyánt. Félegyházi táncosaink közben táncoltak is nekünk és a vendégeknek. Amikor lejöttünk a színpadról még beszélgettünk aztán volt aki hazament és volt aki megvárta a koncert végét. 
Ezután következtek a búcsú pillanatai. Talán nem volt annyira megható, mint tavaly, mert úgy is tudtuk még találkozni fogunk. 

Köszönjük szépen Pistinek, hogy megint megszervezte nekünk ezt a csodás egy hetet, ezen a csodás helyen. 
Reméljük lesz még ilyen tábor, hogy így együtt lehessünk. 
Köszönöm még egyszer minden táborozó nevében mindenkinek akinem munkája volt abba, hogy jól érezhettük magunkat. 

Bucsuházy Viktória
2013.július 14. Rajka