Belépés
18 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.

Augusztus 13-án délután negyed háromkor, Farkasréten lesz Püski Sándor temetése. A magyar könyvesek doyenjét Hegedűs Lóránt nyugalmazott református püspök temeti; beszédet mond Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Domokos László író és Somodi István, a Szárszói Baráti Kör elnöke. Püski Sándor Békésen született 1911-ben, 1935-ben avatták jogi doktorrá. 1938-ban nyitotta első könyvesboltját, 1939-ben megalapította a Magyar Élet Könyvkiadót. 1943-ban a szárszói konferencia társszervezője volt; 1962-ben koholt vádakkal bebörtönözték, 1963-ban szabadult, majd 1970-ben feleségével kivándoroltak New Yorkba. Itt alapították a Duray Miklóstól Konrád Györgyig számos író művét megjelentető Püski Kiadót. 1988-ban hazatértek, Budán nyitottak kereskedést, melyet fiaik és unokáik visznek tovább. forrás Heti Válasz

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek
A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Csaba képe
Ma van a Magyar Kultúra


Ma van a Magyar Kultúra Napja.

Kölcsey Ferenc 1823 január 22.-én fejezte be ,az azóta nemzeti imánkká vált Himnuszt.

Kölcsey Ferenc:Hymnus

Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villamidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.

Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Szánd meg, Isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Cseke, 1823. január 22.

székelyudvarhely képe
A temetési ceremóniát Hegedűs


A temetési ceremóniát
Hegedűs Lóránt,
nyugalmazott református püspök vezette.
Kántora Hegedűs Zsuzsanna.

A püspök úr beszédén kívül,
és Zentai Péter Lászlón,
Domokos Lászlón
és Somodi Istvánon kívül beszédet mondott még
- elsőként - Pozsgay Imre,
valamint Lezsák Sándor
és a beszédek sorát zárva -
Csurka István is.

Nagy számban jelentek meg Püski Sándor
ravatalánál és kísérték el utolsó földi útjára,
a Farkasréti temetőben.
Fentieken kívül jelen voltak még
(természetesen a teljesség igénye nélkül):
Bíró Zoltán,
Wittner Mária,
Duray Miklós
Csoóri Sándor és felesége,
Schulek Ágoston és felesége,
Kiszely István és felesége Hankó Ildikó,
Szűrös Mátyás,
Balsai István,
Bába Iván,
Kiss Gy. Csaba,
Für Lajos,
Döbrentei Kornél,
Kocsis István,
Varga Csaba,
Gondos Béla és felesége,
Molnár Tamás,
Vitányi Iván,
Kósa Ferenc,
Szabados Tamás,
Fónay Jenő,
Varga Domokos György,
Balog Zoltán,
Kövér László,
Navrasics Tibor és felesége.

Püski Sándort 2006-ban elhunyt felesége,
Zoltán Ilona mellé temették.

Helyére, az őt eddig is segítő
és helyttesíteni igyekvő fiai -
László és István és
unokái - Attila és Csaba
lépni hivatottak.

Halálos ágyán dédunokáihoz
is azzal fordult,
hogy ők is lépjenek nyomdokaiba
a nemzet és a nemzeti irodalom
könyvkiadójaként -
vállalják a könyves sorsot.

székelyudvarhely képe
Püski Sándor, a Püski Kiadó


Püski Sándor,

a Püski Kiadó alapítója életének 99. évében,
2009.augusztus 2.-án, vasárnap hunyt el Budapesten.
(Előtte való csütörtökön, tüdőgyulladásából gyógyultan
hagyhatta el a kórházat.)

A könyvkiadó 1911. február 4.-én született, a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát 1935-ben. Rá négy évre megalapította a Magyar Élet Könyvkiadót, amely főleg a népi írók műveit jelentette meg. 1942-ben és 1943-ban a szárszói konferenciák egyik szervezője volt. (Soli Deo Glória)

Koholt vádak alapján 1962-ben bebörtönözték, ahonnan 1963-ban szabadult. 1970-ben feleségével kivándorolt New Yorkba, ahol 1975-ben megalapította a Püski Kiadót, emellett kiállításokat, filmvetítéseket, előadásokat szervezett, és számtalan magyar művészt, írót, tudóst látott vendégül. A Püski Kiadó 1988-ban Budapesten, a Krisztina körúton alapította meg kiadóját és könyvkereskedését.

Püski Sándor részt vett a Nemzeti Demokrata Szövetség alapításában, amelynek 1991 és 1996 között tagja volt, 1995-ben pedig beválasztották a Magyarok Világszövetségének elnökségébe.

1990-ben Bethlen Gábor-, 1995-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-, 1996-ban Magyar Örökség és Bocskai István-díjat, valamint Pro Urbe Budapest kitüntetést kapott. 2001-ben az I. kerület díszpolgára lett, 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét nyerte el, 2003-ban az Év Könyve díjjal, 2004-ben Magyar Művészetért elismeréssel jutalmazták.

2005-ben feleségével együtt Szent István-díjat kapott, kilencvenedik születésnapján, 2001 februárjában pedig Mádl Ferenc államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki.

Püski Sándor 2002-ben megírta Könyves sors, magyar sors című munkáját életéről, munkásságáról, és a népi mozgalom fejlődéséről.

Forrás: MTI

székelyudvarhely képe
http://www.dunatv.hu/kultura/


http://www.dunatv.hu/kultura/eltemettek_puski_sandort.html

+videó, a Duna TV helyszíni tudósítása /esti híradójából/.

Hozzászólás
A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
  • Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <h1> <h2> <h3> <img> <br>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről