Belépés
1 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.

Szomorú apropó késztetett erre az idézés beküldésére,mivel nem az én agyamból születtek ezek a sorok,ezért rátok bízom a leközlését.
Nem tartoztam a megszállott rajongói közé. Egyetlen alkalommal láttam-hallottam őt játszani ,de ottragadtam a színpad előtt. Igen, az a bizonyos varázs működött...
Nyugodjon békében!


Új Szó,2009.augusztus 10,hétfő

Meghalt egy barátom.Most tudatosult csak bennem,mekkora hatással volt rám.Nélküle más ember lennék-nem tudom,milyen,de valószínűleg másfelé evickéltem volna az életben,talán kevésbé az árral szemben,inkább szépen ráfeküdtem volna a hullámokra sodorni magam.

Ámulattal figyeltem,hogyan lehet hitelesen szólni és élni egy hazug korban.Hogy a verbális üzenetek mellett fütyörészéssel,egy-egy gesztussal, grimasszal,félmosollyal is milyen sokat el lehet mondani.
Hogy az egyszerűség és őszinteség mennyire átütő erejű lehet egy pózokkal teli világban.
Huszonnyolc évvel volt idősebb nálam.Amikor megismertem,már bölcs volt,de nem úgy,mint a filozófusok,hanem inkább mint az öreg parasztemberek.Pedig Budapesten élt,ezt a várost festette le hangokkal és szavakkal.Merthogy az volt a foglalkozása,hogy zenét írt egy barátja dalszövegeire,aztán felment a színpadra és egy szál gitárral elénekelte őket.Úgy,hogy pisszenés nélkül figyelt az a négy-ötszáz barát a nézőtéren.Mivel az én felnőttkorom is Budapesten kezdődött,aránylag könnyen rátaláltam,és gyakran ültem én is a Katona József Színházban.
Rajta keresztül ismertem meg egy olyan korszakot,amihez már semmi közöm nem volt,mert a hetvenes évek (amelyek sapkát viselnek)gyerek fejjel nem tűntek olyan aggasztónak.Tőle tudom,milyen volt akkor szeretni,albérletből albérletbe költözni,igazoltatáson átesni,házibulikon ismerkedni,és Krakkóba menet habzó cseh sört inni az étkezőkocsiban.
Hogy milyen nyomasztó lehet az elmúlt rendszer.És részben azt is neki köszönhetem,hogy átvészeltem a felnőtté válást.Egy csomó "beváltható" receptet kaptam tőle.Összesen kétszer találkoztunk.Egyszer Pozsonyban,még egyetemistaként,együtt vacsoráztunk egy nagy társaságban.Mert kettesben maradni vele akkor még túlzott igénynek tűnt.Aztán tíz évvel később sikerült ez is,bár nem baráti beszélgetés volt,hanem interjú.De emlékezett a pozsonyi fellépésre és az azt követő eszem-iszomra.
Aztán elsodort mellőle az élet,másféle cédék kezdtek sorakozni a polcomon.
Talán úgy éreztem,nincs már szükségem idegenvezetőre a világban.Pedig dehogy nincs.
Szombaton előszedtem a régi lemezeit.Levél nővéremnek,Frontátvonulás,Fehér babák takarodója,Antoine és Désiré,Jóslat,Nyugati pályaudvar...Azóta egyfolytában ezek szólnak.
Nyugodj békében,Cseh Tamás!"

 

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek
A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Szerettem volna én is mindazt


Szerettem volna én is mindazt megfogalmazni, amit akkor éreztem, amikor megtudtam, hogy testileg nincs már többé közöttünk. Észrevétlenül jelen volt a hétköznapjainkban, s most ugyanolyan észrevétlenül ahogy élt, csendesen eltávozott. Elment, de mégis itt hagyta maga után a Fényt, ami csak keveseknek adatik meg. Torokszorító hiányérzet, légüres tér vesz körül, aminek talán az az oka, hogy "valaki belőlünk útra vált, egy ország jobbik része", s mi itt maradtunk belebetegedve ebbe a megveszekedett világba. A napokban levetítettek egy filmet a bakonybéli indiánról. Néztem a képkockákat s közben azon gondolkoztam, hogy mennyi útmutatás volt a mozdulataiban, ahogy végisimította kezét egy fából készült szobron. Abban az egy jelentéktelennek látszó mozdulatban benne volt minden szavak nélkül is. Nehéz azt a fajta szeretet és tiszteletet leírni, ami könnyeket csal az ember szemébe. Egy villanás volt, egy gondolat, három szó ami eszembe jutott:TISZTA MAGYAR EMBER. Aztán a múltat idézte meg a Bakony erdeiben sétálva,s mikor megkérdezték tőle mit jelent neki ez a táj, indián nyelven csak annyit mondott félszeg mosollyal: szóltam. Ebben az egy szóban benne volt az Isten teremtette érintetlen tiszta világ, amit ma már nem sokan értenek. Nekem mégis ez az egy szó a HAZÁT jelentette,a mennyország tükörképét. Hosszantartó szenvedése is példa. Példa az ÉLET szentségének tiszteletére: a hosszú szenvedés áldás is lehet, lehetőség a megtisztulásra. Egy bakonybéli indián kitörölhetetlen nyomai...velünk élt, s most bennünk él tovább.

székelyudvarhely képe
Tudod ez a földi relációkra


Tudod ez a földi relációkra vonatkozott a részemről,
vagyis mégis elhagyták.

Amire te utalsz, Krisztián,
arra részemről az "örökös" vonatkozik.

Csaba képe
Cseh Tamás. Tudtam(tudtuk) a


Cseh Tamás.

Tudtam(tudtuk) a kikerülhetetlent,mégis villámcsapáskén ért a hír: Kossuth rádió: ' Elhunyt Cseh Tamés"
Végigéltem a 70-es éveket,amikor koroszályomnak mutogattam a 'Levelet" ,melyet írt,s Fehér babákat,amiből másik bakelitet kellett vennem ,mert a régi úgy sercegett,hogy szinte fájt...
Végigfutott gerincemen a 80-as évek révfülöpi nyári éjszakái,amikor csak nekünk zenélt,amikor azóta sem publikált dalait adta nekünk.
Ma is érzem a Balaton illatát,amikor Tamás hamiskás mosollyal a szemeiben teliholddal nézett egy szebb jövő felé...
Aztán kamaszkori szerelme : indiánosdi.
Annak idején mindannyiónknak volt indián példaképe(manapság semilyen sincs),csudajó játékokat lehetett kezdeményezni a palesztínokként kiírtott indiántörténetekből.-Tamás! Ez tudatos volt???
Legutóbb Keszthelyen hallottam ...
A Duna Írt egy levelet Tamásnak. Végigolvastam...

Ma már együtt sajnálkoznak rajtunk a Radics Bélával,Pásztory Zolival,Illés Lajossal,tán Wass Alberttel is.

Adjon az Isten nyugodalmat Neki!
Csaba

Nem hagyták Ők el a p


Nem hagyták Ők el a pályájukat, csak feljebb költöztek egy "emelettel"...

Ott muzsikálnak már nagyon sok '60-as '70-es évekbeli fiatalnak, köztük Édesapámnak is...

székelyudvarhely képe
Szombat este a Mobileumon, a


Szombat este a Mobileumon, a P.MOBIL 40 éves jubileumi koncertjén is megemlékeztek Cseh Tamásról.
Eltávozott zenészek sorát Radics Bélával kezdte Schuszter Lóri és
a szomorú sort bizony már Cseh Tamással zárhatta.
Eztán játszotta el a P.MOBIL Radics Béla dalát,
In Memoriam - immár örökös pályaelhagyóknak.

A Zöld, a Bíbor, és a Fekete

Kriszta képe
Tegnap éjjel én is elkezdtem


Tegnap éjjel én is elkezdtem valamit fogalmazgatni, de aztán nem tetszett eléggé, örülök, hogy inkább ez a visszaemlékezés jelent meg Cseh Tamásról.

Hozzászólás
A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
  • Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <h1> <h2> <h3> <img> <br>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről